|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 49 találat | lapozás: 1-30 | 31-49 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Ulicsák Szilárd 2000. október 27.A magyarországi Rákóczi Szövetség idén is megrendezte a Gloria Victis elnevezésű '56-os emlékünnepséget Budapesten, s ennek keretében a VIII. Kárpát-medencei Magyar Ifjúsági Találkozót. Az eseményeken majd ezer határon túli magyar fiatal - köztük több mint kétszáz erdélyi - vett részt. Nagyváradról, a Kanonok sorról indultak az erdélyi fiatalok. A diákok történelmi pályázatot írtak, melynek témája az 1956-os forradalom volt. A legjobbaknak ez az utazás lett a jutalma. Okt. 22-én, Budapesten, a Műszaki Egyetem aulájában kezdődött az emlékünnepség, a Rákóczi Szövetség és a Műegyetem 1956 Alapítvány szervezésében. Megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, Vajna Zoltán, a Műegyetem 1956 Alapítvány és Halzl József, a Rákóczi Szövetség vezetője. Arról emlékeztek meg, hogy 44 év telt el immár azóta, hogy azon a bizonyos október 22-én, a forradalom előestéjén közel háromezer fiatal tartott nagygyűlést a Műegyetem aulájában, ahol 16 pontban megfogalmazták a nemzet követeléseit. Pokorni Zoltán oktatási miniszter mondott beszédet. A határon túli magyar fiatalok nevében a Vajdaságból érkezett Diósi Viola beszélt arról, hogy nincs kései vagy ellopott forradalom, mert az eszme megmarad, s ha kell, a láng újra fellobban. A Műegyetemtől többezres tömeg vonult végig a Bem térig. A Bem szobor előtt a szervezők nevében a Rákóczi Szövetség főtitkára, Ulicsák Szilárd mondott beszédet, az erdélyi fiatalok képviseletében Vass Levente szólt. A megemlékezés a Kossuth téren zárult, ahol Pokorni Zoltán oktatási miniszter meggyújtotta az ünnepi lángot. Okt. 23-án a Műszaki Egyetemen tartottak előadásokat. A szerbiai választások hatása a vajdasági magyarság helyzetére címmel értekezett Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke és Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke. Józsa László ismertette azt a tényt, hogy október 5. óta teljesen új helyzetben vannak. Az új kormányban helyet kapnak a vajdasági magyarság érdekképviselői, méghozzá olyan jelentős tárcáknál, mint az oktatási, a művelődési, a kisebbségügyi minisztérium. Szabó Tibor felhívta a figyelmet arra: a VMSZ-nek megvan a lehetősége arra, hogy tanuljon az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalataiból, hibáiból. Az utóbbi esztendők során külföldön is változott a szemléletmód, s már nem csodálkoznak azon az Egyesült Államokban, hogy például Romániában anyanyelvű oktatást akarnak, hiszen ez elfogadott, legitim igény. Szabó Tibor kijelentette: a magyar kormány támogatja a VMSZ autonómiakoncepcióját. - Halzl József a lap munkatársának elmondta, hogy a Rákóczi Szövetség 1993 óta évente megrendezi az ifjúsági emlékünnepélyt '56 tiszteletére. /Haraji Tóth Hajnal: Erdélyi fiatalok főhajtása '56 emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), OKT. 27./2003. október 7.Csíkszereda és Marosvásárhely után ünnepélyes keretek között Kolozsváron is megnyitották az idei tanévet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). A Bocskai ház zsúfolásig megtelt. Szilágyi Pál rektor kifejtette: az egyetem legfontosabb feladatai közé tartozik az egyenlő oktatási esélyek megteremtése az erdélyi magyar diákoknak, akik román társaikhoz képest hátrányban vannak. Beszédében rámutatott, hogy az egyetem jelenleg pénzhiánnyal küszködik. A magyar kormány köszöntését tolmácsoló Ulicsák Szilárd, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) főosztályvezetője felszólalásában az intézmény fontosságáról beszélt. Mócsy Ildikó, a Természettudományi Tanszék vezetője közölte, hogy megnövekedett a kutatási programokban résztvevő diákok száma. Xántus Gábor, a fotó-, filmművészet és médiaszak vezetője a jó szó és a biztatás szükségességét hangsúlyozta. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a médiaszakemberek nevelésének fontosságát, valamint a transszilván tudat újjáébresztésének jelentőségét emelte ki. A Béres Alapítvány 300 kiadványból álló könyvadományt adott át az egyetem vezetőségének. /Borbély Tamás: Megkezdődött az új tanév az EMTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2004. január 16.Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a vele készült beszélgetésben az elmúlt évet a változások esztendejének nevezte a HTMH életében, hiszen egy korábban is jól működő hivatal alkalmazkodott a megnövekedett feladatokhoz. Ezek egyrészt a kedvezménytörvény módosításából adódtak, másrészt strukturális változásokat hajtottak létre, amelyek jobban megfelelnek a jelenlegi követelményeknek. Megjelentek olyan szerkezeti egységek, mint a Gazdaságfejlesztési és Információs Főosztály, melynek vezetője Winkler Péter vagy az Oktatásfejlesztési, Művelődési és Egyházi Kapcsolatok Főosztálya, melynek vezetője Ulicsák Szilárd. Törvényes kötelezettségükké vált például a támogatások egységes nyilvántartási rendszerének kidolgozása, nyilvántartása. Együttműködési megállapodást írtak alá az Iskola Alapítvány elnökével a 2003-2004-es oktatási- nevelési támogatások eljuttatása érdekében. 2004-ben immár önálló előirányzatként szerepel a költségvetésben az Ady Endre Ösztöndíj odaítélése, és ebben a Hivatalnak lesznek konkrét kötelezettségei. Nagy hiányosság volt, hogy a HTMH-ban eddig nem volt olyan önálló szervezeti egység, amely kifejezetten a civil szférával, illetve az egyházzal foglalkozott volna. /(Guther M. Ilona): Év eleji beszélgetés a Határon Túli Magyarok Hivatala megnövekedett feladatairól, a megoldott és megoldandó kérdésekről, tervekről Bálint-Pataki Józseffel, a HTMH elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ A HTMH minden olyan fórumon jelen van, ahol valamilyen formában a határon túli magyarságért tehet valamit a magyar kormányzat, mutatott rá Bálint-Pataki József. A különböző kormányközi vegyes- bizottságok mindenkori titkárai HTMH munkatársak, a magyar-horvátnak és a magyar-szlovénnak pedig ő a társelnöke. A HTMH jelen van kurátorként a közalapítványokban, egy kollégája az Illyésnél, ő az Apáczainál, meghívják az Új Kézfogás Közalapítvány üléseire, munkatársai pedig ott vannak a különböző egyeztető fórumokban (ösztöndíj tanács, könyvtanács stb.). A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnél a finanszírozót a kezdetektől fogva a HTMH képviseli. Szakmai szinten is közreműködnek az oktatási tárcával, illetve a Magyar Tudományos Akadémiával. Vajdaságban például a hivatalnak jelentős szerepe volt a két tehetséggondozó gimnázium, a szabadkai, illetve a zentai létrejöttében. Szerették volna, ha teljes nemzeti konszenzus övezi a kedvezménytörvény módosítását is, de bizonyos belpolitikai csatározások miatt ez nem így történt. A módosítás révén nemcsak a támogatások nőttek, hanem a kedvezményezettek köre is bővült, „ezért nem igazán értettem és ma sem értem a bírálókat” – mondta Bálint-Pataki József. A romániai végrehajtásról a magyar és a román kormányfő szeptember 23-án kötött megállapodást, és hosszú egyeztetés után végül december 13-án sikerült egyezményt kötni Szlovákiával is, melynek révén lehetővé válik az oktatási-nevelési támogatás eljuttatása a szlovákiai magyar fiatalokhoz is. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnél jelenleg a legjelentősebb beruházás a marosvásárhelyi egyetemi központ építése. Az idei tanévtől a Sapientián jelenleg 1670 diák tanul. – A kedvezménytörvényből adódó oktatási-nevelési támogatásokra az előirányzott 1,2 milliárd helyett 1 542 111 626 Ft-ot fizettek ki, összesen 49 553 pályázatra. Ebben sajnos, nincs benne Szlovákia. Legnagyobb része, 1 077 590 000 Ft (35 451 pályázat) Erdélybe ment, Kárpátaljára 274 478 380 Ft (8500 pályázat), Vajdaságba 182 730 266 Ft (5238 pályázat), Horvátországba 5 473 100 Ft (241 pályázat) és Szlovéniába 1 839.000 Ft (123 pályázat). Az idei költségvetésben 1,7 milliárd forint van elkülönítve erre a célra, de ha pluszigény merül fel, ezt pótolni lehet a költségvetési tartalékból. Ebben az évben az általános és középiskolások számára a tankönyv és taneszköz támogatás összege 2400 Ft lesz, illetve a új forma a főiskolások és egyetemisták számára a tankönyv és jegyzet támogatás, ez pedig 2800 Ft. lesz. A magyar kormány létre kíván hozni egy önálló támogatási keretet a határon túli magyar egyházak számára. Kárpát-medencei szinten eddig 730 ezren igényeltek magyar igazolványt. /Guther M. Ilona: Magyar valóság. Nőttek a támogatások, bővült a kedvezményezettek köre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./2010. október 2.Miniszteri biztos tekinti át a határon túli költségvetési források kezelésétMTI - Miniszteri biztost nevezett ki a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter az év végéig a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatok és költségvetési források áttekintésére; Ulicsák Szilárd tesz majd javaslatot a jövő évi költségvetési keret meghatározására is. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent értesítés szerint Semjén Zsolt a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló jogszabály alapján nevezte ki év végéig Ulicsák Szilárdot miniszteri biztossá. A miniszteri biztos teljes mértékben áttekinti a 2010-es határon túli magyar, valamint a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat és egyéb költségvetési forrásokat, beleértve a többi tárca vonatkozó pénzeszközeit is. Feladata továbbá, hogy egyeztessen a tárcák e tárgyban érintett képviselőivel. A miniszteri biztos feladata és hatásköre a 2011. évi költségvetésben a határon túli magyarok programjainak végrehajtását és nemzeti intézményeik működését biztosító pénzeszközök megtervezése, a támogatási rendszer újragondolása és javaslattétel a 2011. január 1-én induló új, átláthatóan működő struktúra kialakítására. A miniszteri biztos ez év végéig felügyeli a Szülőföld Alap munkáját is. A biztos a nemzetpolitikáért felelős miniszter képviseletében konzultációt kezdeményez és folytat le a különböző tárcák határon túli magyar célelőirányzatokat kezelő államtitkáraival és szakmai stábjaikkal is. Ulicsák Szilárd 1973-ban született Szatmárnémetiben, 1989-ben családjával együtt települt át Magyarországra, ahol középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban folytatta. Itt érettségizett 1991-ben, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karára és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre is felvételt nyert. 1997-ben a határon túli (elsősorban felvidéki) magyarságot támogató Rákóczi Szövetségben kezdett dolgozni, melynek később főtitkárává választották. 1999-től vett részt a Határon Túli Magyarok Hivatalában induló Erdélyi Magyar Tudományegyetem alapítási munkálataiban, majd 2000-től az ezzel a feladattal megbízott programirodát (később főosztályt) vezette. 2004-ben lépett ki a HTMH-tól, majd az Európai Parlamenti választásokat követően Gál Kinga EP-képviselő magyarországi tanácsadója lett. 2010. október 4.Demokráciaközpontok és Tőkés-pártKétnapos ülést tartott az EMNT választmánya A hét végén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) választmányának kétnapos ülését tartották Nagyváradon. A tanácskozás végén Tőkés László, az EMNT elnöke és Toró T. Tibor ügyvezeto elnök sajtótájékoztató keretében ismertették a fontosabb napirendi pontokat. A szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből kiderül: Tőkés László szerint mind a román nagypolitikában, mind pedig az erdélyi magyar belpolitikában szükség volna a változásra. Le kell zárnunk a 20. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a 21. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere, jelentette ki Tőkés. Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel, így többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Répás Zsuzsannával, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetőjével, Ulicsák Szilárddal, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési forrásokkal foglalkozó miniszteri biztossal, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztossal, aki az állampolgársági törvény végrehajtását felügyeli, illetve valamennyi olyan államtitkárral, akiknek a munkaköre valamilyen formában érinti a külhoni magyar közösségek életét is. Ezeknek a találkozóknak a lényege abban állt, foglalta össze Toró, hogy konkretizálták: az EMNT milyen formában és milyen mértékben tud cselekvő módon hozzájárulni a nemzeti együttműködéshez. Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi – az „Unió Erdéllyel!” jelszó szellemében –, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a hazai és magyarországi – intézményi és személyi – elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. A – munkanéven – Demokráciaközpontok hálózata az EMNT Országos Elnökségének, illetve regionális testületeinek felügyelete alatt működik majd. Az irodák tevékenységének konkrét koordinációját egy központi iroda, illetve az azt vezető személy végzi. A Demokráciaközpontok alaptevékenységei közé Toró a következőket sorolta: többirányú információáramlás biztosítása (pályázati figyelés, pályázati tanácsadás elősegítése, önkormányzati monitoring, tartalomszolgáltatás), Kárpát-medencei hálózatépítés (szakmai szervezetek összefűzése, interregionális találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok kiközvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitel és nemzetpolitika (tudásbeviteli programok koordinációja, kulturális menedzsment, „Magyarnak lenni jó!” kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért) stb. Az irodahálózatot Toró bejelentése szerint még ebben az évben fel szeretnék állítani. Újságírói kérdésre az EMNT vezetői elmondták: a választmányi ülésen is felvetődött egy új párt alapításának ötlete. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a következő országos közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását. Ami nem jelenti azt, jelezte Toró, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van. Toró meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt. Népújság (Marosvásárhely) 2010. október 5.EMNT választmányi ülésérőlA hétvégén az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Választmányának kétnapos ülését tartották Nagyváradon. A tanácskozás végén Tőkés László, az EMNT elnöke és Toró T. Tibor ügyvezető elnök sajtótájékoztató keretében ismertették a fontosabb napirendi pontokat. Folytatódjon a rendszerváltozás Az Európai Parlament erdélyi alelnöke, Tőkés László felvezetésképpen emlékeztetett: húsz éve kezdődött el a rendszerváltozás, amely idén áprilisban újabb lendületet kapott Magyarországon. Abbéli reményének adott hangot, hogy az október 3-án szervezett, magyarországi önkormányzati választások eredményeképpen kiteljesedhet az anyaországi folyamat. Magyarország ilyen szempontból modellértékű lehet Románia számára is, fogalmazott az EP-képviselő, értékelése szerint mind a román nagypolitikában, mind pedig az erdélyi magyar belpolitikában is szükség volna a változásra. Le kell zárnunk a 20. század terhes örökségét, a rendszerváltozást megakasztó posztkommunista átmenet korszakát, és az egyesülő Európában végre el kell kezdenünk a 21. századot, ki kell építenünk a valódi jogállamiságot és demokráciát. Ehhez soha vissza nem térő alkalmat jelent az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Nemzeti Együttműködés Rendszere, jelentette ki Tőkés László. Az EMNT mint a Fidesz-KDNP szövetség és az általuk felállított kormány stratégiai partnere a közéleti és nemzetpolitikai rendszerváltozásnak a jegyében tartotta kétnapos ülését, minden tárgyalt témát ebből a szempontból gondoltak végig. A nemzeti együttműködésből az EMNT ki akarja venni a részét, fogalmazott az erdélyi képviselő, és ebben a munkában mindenkire számítanak – a civil szférára, az egyházakra, a különböző politikai szervezetekre –, aki az állampolgársági törvény kiterjesztése által megvalósítható határok fölötti nemzetegyesítés érdekében, ugyanakkor a külhoni magyar közösségek számára létfontosságú nemzeti autonómiák rendszerének felépítéséért dolgozik. Új nemzetpolitika Toró T. Tibor ügyvezető elnök röviden beszámolt arról, hogy az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel, így többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Répás Zsuzsannával, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetőjével, Ulicsák Szilárddal, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési forrásokkal foglalkozó miniszteri biztossal, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztossal, aki az állampolgársági törvény végrehajtását felügyeli, illetve valamennyi olyan államtitkárral, akiknek a munkaköre valamilyen formában érinti a külhoni magyar közösségek életét is. Ezeknek a találkozóknak a lényege abban állt, foglalta össze Toró, hogy konkretizálták: az EMNT milyen formában és milyen mértékben tud cselekvő módon hozzájárulni a nemzeti együttműködéshez. Demokráciaközpontok hálózata Az ügyvezető elnök felhívta a figyelmet: a magyar nemzetegyesítés folyamatában leginkább információkra, ismeretekre, tudásra és hálózatépítésre van szükség. Ennek jegyében az EMNT olyan regionális központok létrehozását kezdeményezi – az „Unió, Erdéllyel!” jelszó szellemében –, amelyek biztosítani tudják az információ- és tudáscserét a hazai és magyarországi – intézményi és személyi – elit, illetve a magyar közösség tagjai és csoportjai között. A – munkanéven – Demokráciaközpontok hálózata az EMNT Országos Elnökségének, illetve regionális testületeinek felügyelete alatt működik majd. Az irodák tevékenységének konkrét koordinációját egy központi iroda, illetve az azt vezető személy végzi. A Demokráciaközpontok alaptevékenységi közé Toró a következőket sorolta: többirányú információáramlás biztosítása (pályázati figyelés, pályázati tanácsadás elősegítése, önkormányzati monitoring, tartalomszolgáltatás), Kárpát-medencei hálózatépítés (szakmai szervezetek összefűzése, interregionális találkozók szervezése, kulturális cserekapcsolatok kiközvetítése, gazdasági kapcsolatok építése), tudásbevitel és nemzetpolitika (tudásbeviteli programok koordinációja, kulturális menedzsment, „Magyarnak lenni jó!”-kampány a 2011-es népszámlálás kapcsán, a magyar identitás vállalásáért) stb. Az irodahálózatot Toró bejelentése szerint még ebben az évben fel szeretnék állítani. Tőkés-párt Újságírói kérdésre az EMNT vezetői elmondták: a választmányi ülésen is felvetődött egy új párt alapításának ötlete. Alapos megfontolás után úgy döntöttek, hogy a következő Országos Közgyűlésen, 2010. november 27-én javasolni fogják az EMNT küldötteinek egy valóban az autonómia iránt elkötelezett új magyar párt létrehozását. Ami nem jelenti azt, jelezte Toró, hogy az EMNT párttá alakulna, hiszen az EMNT-re ebben a formában továbbra is szükség van, de a jelenlegi két párt – az MPP és az RMDSZ – tevékenységével szemben egyre inkább megfogalmazódik a választói elégedetlenség – egyikük a „jóra való restség”, a másik „a hatalom öncélú akarása” bűnébe esett –, követlezésképpen igény mutatkozik az erdélyi magyarság érdekeit, valamint az autonómiatörekvéseket nem csupán szóban és kampányalkalmakkor felvállaló politikai aktor létrehozására. Toró meglátása szerint ez lenne az igazi „Tőkés-párt”, ami azt jelenti, hogy a Tőkés László által megjelenített és húsz éve következetesen vállalt értékrend alapján hoznák létre a formációt. Tőkés László – aki egyébként kijelentette, hogy az új politikai párt elnökségét nem vállalja, mivel ő nem pártkatona – az új szerveződés lehetséges integráló szerepét emelte ki, mint fogalmazott: számítanak mindenkire, aki önös érdekein túllépve a nemzeti autonómiákért és a magyar nemzetegyesítésért akar dolgozni. Ugyanígy meg fogják keresni annak a lehetőségét is, hogy mind az MPP-vel, mind az RMDSZ-szel, továbbá az SZNT-vel és más politikai-közéleti szereplővel is megtalálják a közös hangot ezen célok elérése érdekében – de ennek a valós összefogásnak előfeltétele az erdélyi magyar belpolitikán belüli változások érdemi véghezvitele. Az EP-alelnök emlékeztetett: 2007-ben már eleve egy „rendszerváltó csomaggal” érkeztek az akkor elkezdődött tárgyalássorozatra, amelynek egyik közbülső állomása a 2009-es EP-választásokon megvalósult csonka összefogás, illetve az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) felállítása volt, ám ezt a folyamatot ki kell teljesíteni. Az összefogás, az együttműködés továbbra is alapkövetelmény, jelentette ki Tőkés László, de nem bármi áron. „A nemzetstratégiai prioritásainkból – úgymint a háromszintű autonómia, a teljes értékű állampolgárság, a kisebbségben élő magyar közösségek kollektív jogai – nem engedhetünk” – fogalmazta meg újságírói kérdésre az „erdélyi nemzeti minimumot” az EMNT elnöke. A kétnapos választmányi ülésen továbbá szó esett a magyarországi alkotmányozási folyamatról – ennek kapcsán egy munkadokumentumot fogadtak el –, a MÁÉRT összehívásának szükségességéről, az integrált médiastratégiáról, a támogatáspolitika lehetséges új fejezetéről, az erdélyi magyar felsőoktatás jelen állapotáról is. A gazdasági szakbizottság ismertette az erdélyi, kiemelten a székelyföldi elképzeléseit, illetve a hungarikum-törvény kapcsán a „transzszilvanikumok” kérdését is felvetették. Az EMNT Sajtószolgálata 2010. október 7.(MTI) A miniszteri biztos a megnövekedett feladatokhoz igazítaná a határon túli magyarság költségvetési támogatásátA szakterületért felelős miniszteri biztos azt javasolja, hogy a jövő évi költségvetésben, a gazdaság teljesítőképességéhez és a megnövekedett határon túli feladatokhoz igazítva növekedjen a külhoni magyarság támogatására fordítandó teljes keretösszeg. Ulicsák Szilárd az MTI-nek elmondta: a jövő évtől szeretnék kiszámíthatóvá tenni a határon túli intézmények normatív támogatását. Ulicsák Szilárd, aki szeptember közepétől felel miniszteri biztosként a határon túli magyar előirányzatokért, kifejtette: most - minden tárca vonatkozó forrásait beleértve - nagyjából a központi költségvetés kiadási főösszegének 1 ezreléke az a teljes összeg, amit a határon túli magyarok támogatására fordítanak. Az eddigi konzultációk és megbeszélések alapján úgy ítéli meg, hogy ennek emelése lenne kívánatos a jövő évi költségvetésben. Kérdésre válaszolva azt közölte: konkrét számokat a büdzsé benyújtása után szeretne csak mondani. Hozzátette: a jelenlegi forrásból már most is nagyon sokrétű feladatokat kell ellátni. Példaként említette a közoktatás támogatását a státusztörvény alapján, a felsőoktatás területén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a kárpátaljai főiskola, Felvidéken a Selye János Egyetem segítését, s Délvidéken is elindult a tanárképzés. Emellett támogatást kell biztosítani a háttérintézmények számára is, a tudományos tevékenységhez, a könyv- és jegyzetkiadáshoz, kulturális és nyelvápoló programokhoz, a magyar-magyar kapcsolattartás erősítéséhez - sorolta a miniszteri biztos. Ulicsák Szilárd elképzeléseit kifejtve elmondta: szeretne egy meghatározott, pontos kritériumrendszert kialakítani, amelynek alapja az lenne, hogy a határon túli intézmények milyen feladatokat látnak el. Tervei szerint ehhez biztosítanának célzott és kiszámítható normatív támogatást. Kitért arra is, hogy szeretnék megakadályozni, hogy a nagyobb intézmények kiszorítsák a kisebb civil szervezeteket, iskolákat, kisebb egyházi intézményeket a Szülőföld Alap pályázatain. Így a pályázati alapnál továbbra is lehetne forrást kérni nyári programokra, vagy részképzések támogatására. Ez a lehetőség azonban elsősorban a civil szervezetek számára fog rendelkezésre állni, s várhatóan nagyobb forráshoz juthatnának mint eddig. A nagyobb intézmények normatívája pedig úgy változna, hogy a pályázati forrástól semmiképpen ne essenek el. Ulicsák Szilárd szerint jobban ki kellene használni az uniós tagságból fakadó előnyöket is, azt, hogy a teljes magyarság mintegy 90 százaléka uniós állampolgár is. Ennek egyik lehetséges területeként a határ menti együttműködéseket említette. Ehhez szintén szükséges forrásokat biztosítani, önrészt, kamattámogatást, attól függően, hogy civil szervezet vagy gazdasági társaság pályázik. Ebben is szeretnének segítséget nyújtani. A miniszteri biztos elmondta: konzultálni fog a tárcák érintett szakembereivel és felelőseivel is annak érdekében, hogy egy minél átláthatóbb, mindenki számára kiszámíthatóbb és a nemzetstratégia irányvonala mentén haladó, egységes támogatáspolitikai rendszert alakítsanak ki. Eddig az egyházügyi és az oktatási államtitkársággal folytatott megbeszéléseket, de napirenden van a többi tárcával való egyeztetés is. MTI 2010. október 13.Mintegy ötven százalékkal nőtt a Szülőföld Alaphoz benyújtott pályázatok számaMintegy ötven százalékkal nőtt a Szülőföld Alap tavaly őszi fordulójához képest a beérkezett pályázatok száma az eddigi nem végleges adatok szerint. A támogatási igények összértéke eléri az ötmilliárd forintot, ami 35 százalékos bővülés. A pályázatokat október 10-ig lehetett benyújtani. Ulicsák Szilárd miniszteri biztos az MTI-nek elmondta: a keddig beérkezett pályázatok száma meghaladja a 2.500-at, ebből mintegy 1.900 pályázat (76 százalék) elektronikus formában, 600 pályázat (24 százalék) pedig postai úton érkezett be. A miniszteri biztos kifejtette: a legtöbb pályázat, 1.360 a kulturális, egyházi és média kollégiumhoz érkezett, mintegy 2,2 milliárd forint összegben. Az oktatási és szakképzési kollégiumhoz 720 kérelem érkezett 2,1 milliárd forint értékben, míg az önkormányzati együttműködési és informatikai kollégium 480 pályázója 546 millió forint támogatást igényelt. A legtöbb pályázat a romániai magyarságtól érkezett be, 1.300 pályázó próbál támogatást elnyerni a kollégiumoktól, ami az összes pályázat mintegy 50 százalékát jelenti. Ulicsák Szilárd kiemelte: a beérkezett pályázatok elbírálása ügyében már november elején összeülnek a döntéshozó kollégiumok. Kitért arra is, hogy a pályázatok elbírálása során a kollégiumok figyelembe veszik a pályázat szakmai kidolgozottságát, a kapcsolódó költségvetés részletes kibontását; a megvalósítani kívánt program, tevékenység várható hatásfokának mértékét. Előnyt élveznek a nem profitorientált szervezetek, a nagyobb önrészt vállaló pályázók, illetve az olyan pályázatok, amelyeknek a célkitűzései a megítélt támogatással és az önrésszel teljes körűen megvalósíthatók. A nem működési célú, úgynevezett szakmai programok esetén előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek esetében a költségvetés részletesen, alaposan bemutatott, és a pályázatban igényelt működési költségrész minél kisebb. A támogatási összegek folyósítása a kollégiumi döntések Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által történő jóváhagyását, és a támogatási szerződések megkötését követően kezdődhetnek meg, így a nyertes pályázók november végétől juthatnak hozzá a támogatásukhoz - tette hozzá a miniszteri biztos. Az alapból a második félévben 1,315 milliárd forintot osztanak szét. Az odaítélhető támogatások túlnyomó részét, több mint 750 millió forintot az oktatási és szakképzési kollégium osztja szét a szomszédos országok és Magyarország pályázói között 33 pályázati kiírás alapján. A kulturális, egyházi és média kollégium 388 millió forint összegben hirdetett meg 32 pályázati felhívást. Az önkormányzati együttműködési és informatikai kollégium a rendelkezésére álló 176 millió forint terhére 24 pályázatot hirdetett meg. erdon.ro 2010. november 3.Megemelik a kormányzat a határon túli magyarságnak juttatott összegetA jövő évi költségvetésben 1,3 milliárd forinttal több forrás jut majd a határon túli magyarság támogatására - mondta el Ulicsák Szilárd miniszteri biztos. Mint kifejtette: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezeteiben tervek szerint összesen 12,4 milliárd forint jutna e területre a Szülőföld Alappal együtt. Jelentősen bővülhet a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás, a szórványoktatás és a csángómagyarok programjainak költségvetési tétele, amelyre 5,5 milliárd forintot fordít a 2011. évi költségvetés. A határon túli magyar felsőoktatásra az eddigi 1,3 milliárddal szemben 2,2 milliárd forint jutna. Ebből legnagyobb arányban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem részesedhet, mintegy 2 milliárd forinttal. Az intézmény nyolc év után juthat hozzá ahhoz a fejlesztési forráshoz, amely az akkreditált egyetem pozíciójának fenntartásához szükséges. Ebből a fejlesztésre szánt közel háromszázmillió forintból Kolozsváron központi épület létesítésére fordítanának egy meghatározott összeget, továbbá kollégium építését indítanák el Marosvásárhelyen, megvalósulhat a csíkszeredai kampusz modernizációja, és Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem infrastrukturális beruházása kezdődhet el. A beregszászi II.Rákóczi Ferenc Főiskola kétszáz millió forintos költségvetési támogatást kapna ebből a forrásból, amely az idén ebben a fejezetben egyáltalán nem szerepelt. A biztos a felvidéki Selye János Egyetemről azt mondta, mivel állami egyetem, kap támogatást a szlovák államtól, Magyarországról eddig is és jövőben is pályázati úton számíthat segítségre. Ulicsák Szilárd új elemként kiemelte, hogy az oktatás-nevelési támogatás 22 ezer forintos éves összegét ezentúl a magyar óvodások is megkaphatnák majd. Nemzetpolitikai tevékenység támogatására az eddigiekhez hasonlóan 2,2 milliárd forintot szánnak, ebbe beletartozik a kiemelt nemzeti jelentőségű intézmények támogatása, például az egyetemfenntartó intézmények, alapítványok, vagy a kárpátaljai egyházi fenntartású intézmények segítése. Új programként indulnak a Határtalanul tanulmányi kirándulások, amelyre összesen 1200 millió forintot különítenének el a jövő évi büdzsében. Ebből háromszáz millió forint juthat a különböző pedagógiai tartalmak, segédanyagok kidolgozására az oktatási államtitkárság költségvetésében, és kilencszáz millió forint kifejezetten a határon túli magyar területekre szervezendő osztálykirándulások támogatására a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretei között. A miniszteri biztos úgy számol, hogy ebből az összegből mintegy 30 ezer diák utazhat jövő évben állami támogatással külhoni kirándulásra. Ennek lebonyolítása az Apáczai Közalapítvány feladata lesz. Ha a rendszer normatívvá válik az százezer diák kiutazásának támogatását jelenti majd, aminek költsége három milliárd forint feletti. A Szülőföld Alap támogatási kerete 1,375 milliárd forint lesz, ez ugyan mintegy 225 millióval kevesebb, mint idén, de a különbséget a nagyobb pályázó intézmények célzott támogatásként megkapják majd - jelezte. A magyar-magyar kapcsolattartásra, a kárpátaljai vízumtámogatásra mintegy 260 millió forintot különítettek el. Ez szintén kevesebb, mint korábban, de ennek az az oka, hogy a vajdasági magyarok már nem tartoznak a vízumkötelezetti kategóriába. A biztos kiemelte: a jövő évi költségvetés már annak szellemében készül, hogy a támogatások átláthatók és feladatcentrikusak legyenek, és az eddigi párhuzamosságok megszűnjenek. MR/MTI 2010. november 3.Megemeli a kormányzat a határon túli magyarságnak juttatott összegetA jövő évi költségvetésben 1,3 milliárd forinttal több forrás jut majd a határon túli magyarság támogatására - mondta el Ulicsák Szilárd miniszteri biztos. Mint kifejtette: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezeteiben tervek szerint összesen 12,4 milliárd forint jutna e területre a Szülőföld Alappal együtt. Jelentősen bővülhet a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás, a szórványoktatás és a csángómagyarok programjainak költségvetési tétele, amelyre 5,5 milliárd forintot fordít a 2011. évi költségvetés. A határon túli magyar felsőoktatásra az eddigi 1,3 milliárddal szemben 2,2 milliárd forint jutna. Ebből legnagyobb arányban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem részesedhet, mintegy 2 milliárd forinttal. Az intézmény nyolc év után juthat hozzá ahhoz a fejlesztési forráshoz, amely az akkreditált egyetem pozíciójának fenntartásához szükséges. Ebből a fejlesztésre szánt közel háromszázmillió forintból Kolozsváron központi épület létesítésére fordítanának egy meghatározott összeget, továbbá kollégium építését indítanák el Marosvásárhelyen, megvalósulhat a csíkszeredai kampusz modernizációja, és Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem infrastrukturális beruházása kezdődhet el. A beregszászi II.Rákóczi Ferenc Főiskola kétszáz millió forintos költségvetési támogatást kapna ebből a forrásból, amely az idén ebben a fejezetben egyáltalán nem szerepelt. A biztos a felvidéki Selye János Egyetemről azt mondta, mivel állami egyetem, kap támogatást a szlovák államtól, Magyarországról eddig is és jövőben is pályázati úton számíthat segítségre. Ulicsák Szilárd új elemként kiemelte, hogy az oktatás-nevelési támogatás 22 ezer forintos éves összegét ezentúl a magyar óvodások is megkaphatnák majd. Nemzetpolitikai tevékenység támogatására az eddigiekhez hasonlóan 2,2 milliárd forintot szánnak, ebbe beletartozik a kiemelt nemzeti jelentőségű intézmények támogatása, például az egyetemfenntartó intézmények, alapítványok, vagy a kárpátaljai egyházi fenntartású intézmények segítése. Új programként indulnak a Határtalanul! tanulmányi kirándulások, amelyre összesen 1200 millió forintot különítenének el a jövő évi büdzsében. Ebből háromszáz millió forint juthat a különböző pedagógiai tartalmak, segédanyagok kidolgozására az oktatási államtitkárság költségvetésében, és kilencszáz millió forint kifejezetten a határon túli magyar területekre szervezendő osztálykirándulások támogatására a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretei között. A miniszteri biztos úgy számol, hogy ebből az összegből mintegy 30 ezer diák utazhat jövő évben állami támogatással külhoni kirándulásra. Ennek lebonyolítása az Apáczai Közalapítvány feladata lesz. Ha a rendszer normatívvá válik az százezer diák kiutazásának támogatását jelenti majd, aminek költsége három milliárd forint feletti. A Szülőföld Alap támogatási kerete 1,375 milliárd forint lesz, ez ugyan mintegy 225 millióval kevesebb, mint idén, de a különbséget a nagyobb pályázó intézmények célzott támogatásként megkapják majd - jelezte. A magyar-magyar kapcsolattartásra, a kárpátaljai vízumtámogatásra mintegy 260 millió forintot különítettek el. Ez szintén kevesebb, mint korábban, de ennek az az oka, hogy a vajdasági magyarok már nem tartoznak a vízumkötelezetti kategóriába. A biztos kiemelte: a jövő évi költségvetés már annak szellemében készül, hogy a támogatások átláthatók és feladatcentrikusak legyenek, és az eddigi párhuzamosságok megszűnjenek. MR/MTI 2010. november 18.Érmelléki-szilágysági zarándoklatI. Az érmelléki magyar ugartól az óceánig Az utóbbi mintegy két évtized értékmegőrző hagyományát folytatva, Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében ebben az esztendőben is zarándoklat keretében emlékezünk Ady Endrére, az Érmellékről indult költőóriásra és halhatatlan életművére. A november 20-án, szombat délelőtt 10 órakor, az érmindszenti református templomban tartandó ünnepi istentiszteleten és megemlékezésen Forró László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közigazgatási eladótanácsosa, megválasztott főjegyzője hirdeti Isten igéjét. Az igeszolgálatot emlékbeszéd és művészi műsor követi. A templomi együttlétet követően a résztvevők megkoszorúzzák Ady Endre szobrát. Ünnepi beszédet mond Tőkés László, az EP alelnöke, Papcsák Ferenc, volt elszámoltatásért felelős kormánybiztos, Zugló polgármestere. Ez alkalommal hangzik el – többek között – Vasy Géza irodalomtörténésznek, a Magyar Írószövetség elnökének üzenete. A jeles hazai és külföldi művelődési és közéleti személyiségek közreműködésével zajló szabadtéri rendezvényt emlékműsor egészíti ki. II. A gonoszok útja elvész – Az igazság megőrzi azt, aki útjában tökéletes November 20-án, szombat délután 15 órakor, a címbéli igei vétetésű gondolat jegyében, a gencsi református templomban istentiszteletre és közéleti fórumra kerül sor, melynek központi tárgykörét a múlt és a jelen mulasztásainak és vétkeinek feltárása, a kiútkeresés, illetve a régió felemelkedését szolgáló elképzelések és tervek képezik. Igét hirdet Nemes Csaba lelkipásztor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) politikai főtanácsadója. Ezt követően beszédet mond Szászfalvi László, KIM egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Ulicsák Szilárd miniszteri biztos. Mindkét jeles eseményre a szervezők szeretettel hívják és várják mindazokat, akik emlékezni kívánnak Ady Endrére, és szívükön hordják a Szilágyság gondjait. III. Utazás az érmindszenti ünnepségre Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete utazást szervez november 20-án, szombaton Érmindszentre, Ady Endre szülőfalujába a költőre való megemlékező ünnepség alkalmából. Részletekért tárcsázzák a 0747/901-090-es vagy a 0259/431-090-es telefonszámokat. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2010. november 25.1,315 milliárd támogatás a határon túli magyar szervezeteknekA Szülőföld Alap őszi pályázatain összesen 1,315 milliárd forint támogatást osztottak szét 1181 támogatott pályázat között - mondta Ulicsák Szilárd miniszteri biztos az MTI-nek. Kiemelte: a romániai pályázók 38 százalékkal, a szlovákiaiak 14 százalékkal, az ukrajnaiak 18 százalékkal, a szerbiaiak 21 százalékkal, a kis régiók és Magyarország mindösszesen 9 százalékban részesültek. Közlése szerint az oktatási kollégium pályázatán magyarországi szervezetek 38,7 millió forintot nyertek el. Ebből a határon túli magyar diákok magyarországi szakmai gyakorlaton, tanulmányi versenyeken, programokon való részvételének támogatására 20 millió forint jut majd, felnőtt és szakképzésre 13,7 millió forint. A felnőtt-, szak-, illetve tovább- és átképzési programok támogatására 90 millió forintot, magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézmények és/vagy háttérintézmények működési, kutatási és eszközfejlesztési-, valamint szakmai programjainak támogatására 52 millió forintot, magyar nyelven is oktató intézményekben, háttérintézményekben a tudományos kutatások, kiadványok támogatására; konferenciák, szakmai fórumok szervezésére 35 millió forintot, iskolai tanítók és tanárok számára felnőttképzési projektek, illetve szakmai továbbképzések támogatására 15 millió forintot osztanak szét. A szórványvidéken működő magyar nyelvű oktatási intézmények és háttérintézményeik fejlesztési és működési támogatására, valamint szórványoktatást segítő intézmények oktatóknak és diákoknak szóló szakmai programjainak segítésére 25,9 millió forintot ítéltek oda. Magyar nyelven oktató szakiskolák laboratóriumai és tanműhelyei felszerelésének és oktatási projektjeinek támogatására 42 millió forintot szavaztak meg, míg lebonyolító szervezetek részére szakképzési, felnőttképzési, felsőoktatási programok támogatására továbbpályáztatás céljából 25 millió forintot. Közölte: a határon túli magyarok részvételével a Magyarországon megvalósuló művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, örökségvédelmi rendezvények, fórumok, képzések megvalósítására 246,192 millió forintot nyertek el a kulturális és média kollégium pályázatán. Erdély.ma 2010. november 26.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Fidesz-fityisz az �?MSZ-nek - Nulla forinttal támogatja a Szülõföld Alap az országos romániai magyar napilapot Nulla, azaz nulla forinttal támogatja a magyar állam az egyetlen országos, Románia minden megyéjébe eljutó magyar napilapot, az �?j Magyar Szót, a Szülõföld Alap frissen közzétett pályázati eredményhirdetése szerint. Miközben a határon túli magyar intézmények támogatására létrehozott alap 2010 õszi pályázatain szétosztott összesen 1,315 milliárd forint összegû támogatásból egyetlen forint sem jutott az �?MSZ-nek, a magyar állami költségvetési pénzekkel gazdálkodó intézmény bõkezûnek bizonyult a jelenlegi budapesti kormány szívének kedves erdélyi magyar médiával. A legnagyobb összegû támogatásban a Krónika (1,5 M Ft) napilap részesült, a Kolozsváron szerkesztett erdélyi újságot közelrõl követi az idén még csak négy lapszámot megért Erdélyi Napló hetilap (1,1M Ft), illetve a Háromszék sepsiszentgyörgyi napilap (1 M Ft). Ugyanakkor sajtótámogatásban részesülnek különbözõ olyan intézmények honlapjai, amelyeknek tevékenysége nem kötõdik közvetlenül a média világához, mint a székelyudvarhelyi M�?TF Egyesület (0,8 M Ft) a kolozsvári Kincses Kolozsvár Egyesület (0,8 M Ft) vagy a szintén kolozsvári Zöld Erdély Egyesület és Gondviselés Segélyszervezet. (0,8 M Ft) Igaz, ez utóbbi babarádió-honlapot mûködtethet, Budapest segítõ gondviselésének köszönhetõen. Ezzel szemben a legnagyobb forgalmú erdélyi internetes hírportál, a Transindex nem érdemelt ki támogatást, illetve - az �?MSZ-hez hasonlóan - több helyi napilap, valamint az Erdélyi Riport hetilap sem. Ulicsák Szilárd: a kuratóriumok döntenek Ulicsák Szilárd, a budapesti kormánynak a határon túli támogatásokért felelõs miniszteri biztosa lapunk megkeresésére tegnap a beérkezõ pályázatok nagy mennyisége miatti kezelhetetlenséggel magyarázta a furcsa döntések okát. Az �?MSZ felvetésére, miszerint a Szülõföld Alap médiatestülete elfogultan bírálta el a pályázatokat, az erdélyi származású Ulicsák azt válaszolta, õ nem lát bele annyira a határon túli ügyekbe, hogy érdemben mérlegelni tudjon. Ami a Szülõföld Alap kezelhetetlenségét illeti elmondta, a tervek szerint jövõre külön járnak el a kis pályázókkal, és külön kezelik azokat a nagy intézményeket, amelyeknek a mûködtetése jelentõs pénzügyi keretet igényel. [.] Székely István: nem a kuratóriumok döntenek Székely István, Szülõföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiumának erdélyi tagja szerint azonban a kurátorok csak javaslatot tesznek a támogatottakról. A Szülõföld Alap elnöke nyújtja be az elõterjesztést, és azon nekünk már nem áll módunkban módosítani - hangsúlyozta Székely. Mint kifejtette, bebizonyosodott, hogy a Szülõföld Alap egyre nehézkesebben tudja ellátni a feladatát, a rendkívül nagy számban beérkezett pályázatok elbírálása meghaladja a kuratóriumok kapacitását. Székely úgy véli, hogy amikor az Illyés Közalapítvány által képviselt struktúrát - amely a kis pályázatok támogatását biztosította - felváltotta a Szülõföld Alap, és viszonylag kevés, de nagy volumenû folyamodvány érkezett, hatékonyan lehetett dolgozni.[.] �?j Magyar Szó (Bukarest) 2010. november 26.Szülőföld Alap: 280 millió forint ErdélynekA Szülőföld Alap őszi pályázatain összesen 1,315 milliárd forint támogatást osztottak szét 1181 támogatott pályázat között – mondta el Ulicsák Szilárd miniszteri biztos. Kiemelte: a keretösszegből a romániai pályázók 38 százalékban, a szlovákiaiak 14 százalékban, az ukrajnaiak 18 százalékban, a szerbiaiak 21 százalékban, a kis régiók és Magyarország mindösszesen 9 százalékban részesültek. A biztos közlése szerint az oktatási kollégium pályázatán magyarországi szervezetek összesen 38,7 millió forintot nyertek el. ből a határon túli magyar diákok magyarországi szakmai gyakorlaton, tanulmányi versenyeken, programokon való részvételének támogatására 20 millió forint jut majd, felnőtt- és szakképzésre 13,7 millió forint. A romániai szervezetek összesen 284,9 millió forintot nyertek el. A felnőtt-, szak-, illetve tovább- és átképzési programok támogatására 90 millió forintot, magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézmények és/vagy háttérintézmények működési, kutatási és eszközfejlesztési, valamint szakmai programjainak támogatására 52 millió forintot, magyar nyelven is oktató intézményekben, háttérintézményekben a tudományos kutatások, kiadványok támogatására, konferenciák, szakmai fórumok szervezésére 35 millió forintot, iskolai tanítók és tanárok számára felnőttképzési projektek, illetve szakmai továbbképzések támogatására 15 millió forintot osztanak szét. A szórványvidéken működő magyar nyelvű oktatási intézmények és háttérintézményeik fejlesztési és működési támogatására, valamint szórványoktatást segítő intézmények oktatóknak és diákoknak szánt szakmai programjai segítésére 25,9 millió forintot ítéltek oda. Magyar nyelven oktató szakiskolák laboratóriumai és tanműhelyei felszerelésének és oktatási projektjeinek támogatására 42 millió forintot szavaztak meg, míg lebonyolító szervezetek részére szakképzési, felnőttképzési, felsőoktatási programok támogatására továbbpályáztatás céljából 25 millió forintot. Szlovákiai szervezetek 106,1 millió forintos támogatást kapnak összesen. A szerbiai pályázók 157,5 millió, az ukrajnaiak 135,5 millió, a horvátországiak 14,7 millió forintot, míg a szlovéniai és osztrák szervezetek egyaránt 7,1 millió forinthoz juthatnak. Kitért arra is, hogy a kulturális kollégiumnál előfordult, hogy közel tízszeres túljelentkezés volt a megítélhető támogatási keretre. Ezért 2011-ben különös hangsúlyt kell fektetni az identitástudatot erősítő kulturális és egyházi intézményi programokra – hangsúlyozta. Közölte: a határon túli magyarok részvételével a Magyarországon megvalósuló művészeti, közművelődési, közgyűjteményi, örökségvédelmi rendezvények, fórumok, képzések megvalósítására 246,192 millió forintot nyertek el a kulturális és média kollégium pályázatán. A kollégium romániai szervezetek támogatására 145 millió forintot ítélt oda. Támogatást nyújtanak többek között művészeti és közgyűjteményi, közművelődési intézmények és szervezetek működésére és programjaikra 35,4 millió forint értékben, magyar kulturális internetes portálok, napi- és hetilapok támogatására 22 millió forint értékben. A magyar nyelvű folyóiratokat, könyvkiadást és a kulturális szellemi örökség digitalizálását összesen 45 millió forinttal segítik. Ulicsák Szilárd elmondta, hogy az utalások a szerződések megkötése után azonnal kezdődnek. Ezek már folyamatban vannak, tehát a legtöbb pályázó már idén hozzájuthat a forrásokhoz. A felhasználásról, tekintettel arra, hogy 2010-es költségvetési forrásokról van szó, 2011. június 30-áig kell elszámolni. Aki nem számol el határidőre, nem nyújthat be érvényes pályázatot a soron következő kiírásra, illetve más közpénzből sem kaphat támogatást. Krónika (Kolozsvár) 2010. november 29.Csak az udvari sajtó kapott pénzt a Szülőföld AlaptólEgy forintnyi támogatást sem kaptak a Szülőföld Alap 1,315 milliárdos büdzséjéből azok a romániai magyar médiumok, amelyek nem a Fidesz holdudvarához tartoznak. Nem támogatják az egyetlen országos magyar napilapot, az Új Magyar Szót sem. A romániai magyar médiumok támogatására szánt 7,7 millió forintból egyetlen forintot sem kapott az egyetlen országos napilap, az Új Magyar Szó (ÚMSZ) – tűnik ki a Szülőföld Alap múlt héten közzétett eredményhirdetéséből. Ennek tanúsága szerint magyar költségvetési támogatásban csak azok a sajtóorgánumok részesültek, amelyeket jellemzően a Fideszhez közelinek tartanak. Másfél millió forint jutott a Krónika napilapnak, a Kolozsváron szerkesztett erdélyi újság után a legtöbb pénzt, 1,2 milliót a Székelyföld című kulturális folyóiratnak adták honlapfejlesztésre, az idén még csak négy lapszámot megért Erdélyi Napló hetilap 1,1, a Háromszék sepsiszentgyörgyi napilap pedig egymilliót kapott. Támogatásban részesültek olyan intézmények honlapjai is, amelyek tevékenysége nem kötődik közvetlenül a média világához: ilyen a székelyudvarhelyi MÜTF Egyesület, a kolozsvári Kincses Kolozsvár Egyesület vagy a szintén kolozsvári Zöld Erdély Egyesület és Gondviselés Segélyszervezet. Az ÚMSZ mellett sem a transindex.ro hírportál, sem az Erdélyi Riport hetilap működtetésére nem jutott pénz – egyelőre nem tudni, miért. Legalább őszintébbek, mert a másik tábor sajtójának semmit sem adnak, míg az előző kurzusban az ellenszenvesek is kaptak valami keveset – jegyezte meg kérdésünkre némi malíciával az ÚMSZ egyik szerkesztője. A lapnak Ulicsák Szilárd, a kormány határon túli támogatásokért felelős miniszteri biztosa azzal magyarázta a jobboldali sajtóorgánumokat előnyben részesítő döntéseket, hogy a beérkező pályázatok nagy mennyisége miatt „kezelhetetlenség” állt elő a Szülőföld Alapnál. Amikor az ÚMSZ döntéseken érezhető elfogultságot firtatta, a miniszteri biztos úgy válaszolt: ő nem lát bele annyira a határon túli ügyekbe, hogy érdemben mérlegelni tudjon. „Nem hiszem, hogy most jelentős aránytalanság történt volna, de a döntéseket a regionális egyeztető fórumok által jelölt kuratóriumi tagok hozzák, tehát elvileg a határon túli támogatottak is döntenek a kérdésben” - tette hozzá a miniszteri biztos, aki szerint az idén megszerezhető támogatások olyan alacsonyak, hogy azokból átfogó médiastratégiát kialakítani úgysem lehet, ezek egy-két havi túlélést tesznek lehetővé. Vele ellentétben Székely István, a Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiumának erdélyi tagja szerint azonban a kurátorok csak javaslatot tesznek a támogatottakról. „A Szülőföld Alap elnöke nyújtja be az előterjesztést, és azon nekünk már nem áll módunkban módosítani" - hangsúlyozta a kuratóriumi tag az ÚMSZ-nek adott nyilatkozatában, a manna.ro cikkéhez fűzött hozzászólásában pedig leszögezte, vannak olyan pályázók, akik az elmúlt hat évben mindig eredményesen pályáztak, és most nem voltak sikeresek; és vannak olyanok, akik az elmúlt évek sikertelensége után most támogatásban részesültek. Székely az ÚMSZ-nek elmondta azt is, ma már egyre több intézmény jelentkezik támogatásért, az elv pedig az, hogy minél többnek kell jutnia a pályázati alapból, így az elérhető összegek felaprózódnak. „Van, akinek jut a pályázati alapból, és van akinek nem. Amit egy pályázónak odaadunk, azt egy másik pályázótól el kell vennünk” – szögezte le a tisztségviselő, aki szerint egyébként szakmai kritériumok általában a művelődési, könyvkiadási pályázatoknál érvényesülnek. Ahol viszont egyértelmű elfogultság tapasztalható, az a média-kollégium - tette hozzá. Dorosz Dávid, az LMP képviselője az Országgyűlés hétfői ülésén azonnali kérdést tett fel az ügyben, ám érdemi választ nem kapott a Semjén Zsolt helyett válaszoló Rétvári Bence társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkártól. Ami biztos, hogy a fent említett „kezelhetetlenség” miatt a Szülőföld Alap jelenlegi formájában nem működőképes. Idén az első félévben három hónapon késett a határon túli magyaroknak szánt létfontosságú támogatások elbírálása, és a második félévre szólókat is csak a múlt héten tették közzé. megszűnik, vagy jelentős mértékben átalakul. Ennek kapcsán Ulicsák a manna.ro-nak azt mondta, a tervek szerint jövőre külön járnak el a kis pályázókkal, és külön kezelik azokat a nagy intézményeket, amelyeknek a működtetése jelentős pénzügyi keretet igényel. Várhatóan megszűnik, de legalábbis jelentős mértékben átalakul a Szülőföld Alap – jelentette ki a miniszteri biztos, hozzátéve, a jelenlegi törvénykezési hullámban nehéz megmondani, hogy mikor születhet meg az erre vonatkozó jogszabály. NOL.hu 2010. december 9.Óvodások után is jár majd az oktatás-nevelési támogatásUlicsák Szilárd: Tizenhárom milliárd forint, vagyis a tavalyinál csaknem másfél milliárddal több pénz jut jövőre a határon túli magyarok támogatására. A pénzeket jövőre a Szülőföld Alap jogutódja, a Bethlen Gábor Alap kezeli, egységes rendszerben. A forrásokat egyrészt nyílt pályázatokon, másrészt meghívásos alapon lehet majd elnyerni. A kormányzat szerint eddig zavaros és átláthatatlan volt a rendszer, ezért volt szükség a változtatásra. A héten a magyar Országgyűlés újabb 500 millió forintot szavazott meg a magyar nyelv határon túli oktatására. Újdonság, hogy az oktatás-nevelési támogatás, ami gyermekenként 80 euró, a jövőben az óvodások után is jár majd. „Pozitív értelemben diszkriminálunk. Az óvodások is újra megkaphatják ezt az oktatás-nevelési támogatást, tehát hogy az oktatás-nevelés teljes spektrumán magyar nyelven tudjanak tanulni és nevelődni a határon túli kisdiákok” – mondta Ulicsák Szilárd miniszteri biztos. Farkas Katalin Duna TV, Erdély.ma 2010. december 10.Többletforrás határon túli oktatási célokraA jövő évi költségvetésben a közigazgatási tárcánál az eredetileg tervezetnél ötszázmillió forinttal több jut majd határon túli magyar oktatási célokra - mondta el Ulicsák Szilárd miniszteri biztos. Erről a jövő évi költségvetési módosító indítványok szavazásakor döntöttek a képviselők. A miniszteri biztos közölte: az eddigi előirányzat 2,2 milliárd forint volt, ez 2,7 milliárd forintra emelkedhet. Ulicsák Szilárd megjegyezte: eredetileg ő 2,8 milliárd forintot nyújtott be erre költségvetési sorra, így az előzetesen kért szinte teljes összeg rendelkezésre áll majd. Kiemelte: a bővülésnek köszönhetően több olyan program is megvalósulhat, amelyet korábban terveztek, de úgy tűnt, a büdzsében nincs rá lehetőség. Ulicsák Szilárd elmondta: a határon túli oktatás kapcsán több olyan téma vetődött fel, amely többletforrást igényel. Elmaradtak a beruházások több felsőoktatási intézményben, így például az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), a beregszászi főiskolán. Ezen kívül a szórványkollégiumoknál is több beruházási tétel van, és több működési forrásra is szükség lenne. A miniszteri biztos kiemelten fontosnak tartotta, hogy az EMTE-n megépüljön a kolozsvári kampusz, mert ez szükséges az akkreditációhoz, ahhoz, hogy egyetem maradhasson, és ne minősíthessék át főiskolává. Eddig bérleményekben működött itt az egyetem - jegyezte meg, hozzátéve: hogy a nagyváradi kampusz építése csaknem tíz éve halasztódik, illetve a marosvásárhelyi kollégiumot is fel kellene építeni, s a csíkszeredai kampuszt is korszerűsíteni kellene. Beregszászon a főiskola tetőszerkezetét kellene befejezni, s jó néhány szórványkollégium, iskola fejlesztésére is szükség van például Szlovákiában, a Vajdaságban, Erdélyben, Kárpátalján. A jövő év elején a fent említett, határon túli oktatási intézményeket fenntartó szervezetekkel, alapítványokkal és egyházakkal végigtárgyalják az igénylistákat, s ezután állítanak fel prioritási sorrendet a támogatásokról és fejlesztésekről - tette hozzá Ulicsák Szilárd miniszteri biztos. MR/MTI 2010. december 10.Klientúrát épít a FideszA Fidesz-kormányzat az adófizetők pénzét határon túli klientúra építésre használja fel, amit az is mutat, hogy a Szülőföld Alap a Fidesz leplezetlen politikai szempontjai szerint osztotta le a határon túli magyar lapoknak járó támogatásokat. Ez sajnálatos - mondta a Népszavának Salamon Márton László, a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) napilap főszerkesztője. A főszerkesztő arra a hírre reagált, hogy a magyar állam egyetlen forinttal sem támogatja az ÚMSZ-t, az egyetlen országos, Románia minden megyéjébe eljutó magyar napilapot. Hogy ez így van, az a Szülőföld Alap frissen közzétett pályázati eredményhirdetéséből derült ki. A legnagyobb összegű támogatásban a Krónika című napilap részesült, a Kolozsváron szerkesztett erdélyi újságot közelről követi az idén még csak néhány lapszámot megért (megjelenését jó ideig szüneteltető) Erdélyi Napló című hetilap, illetve a Háromszék nevű sepsiszentgyörgyi napilap. Ugyanakkor "sajtótámogatásban" részesülnek különböző olyan intézmények honlapjai, amelyeknek tevékenysége nem kötődik közvetlenül a média világához, mint a székelyudvarhelyi MÜTF Egyesület, a kolozsvári Kincses Kolozsvár Egyesület vagy a szintén kolozsvári Zöld Erdély Egyesület és a Gondviselés Segélyszervezet. Ugyancsak hiába vár a Szülőföld Alaptól támogatást a legnagyobb forgalmú médium, a kolozsvári Transindex című magyar nyelvű hírportál, illetve a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Riport hetilap is. Salamon László Márton elmondta lapunknak, hogy a Szülőföld Alap kuratóriumának kolozsvári tagja, Székely István politológus is elismerte, hogy politikai kritériumok szerint történt a leosztás, hozzátéve, hogy Budapesten bevett szokás, hogy a mindenkori hatalom a saját politikai céljai, szimpátiái szerint osztogat. Ulicsák Szilárd, a budapesti kormánynak a határon túli támogatásokért felelős miniszteri biztosa az ÚMSZ megkeresésére a beérkező pályázatok nagy mennyisége miatti "kezelhetetlenséggel" magyarázta a furcsa döntések okát. Az ÚMSZ felvetésére, miszerint a Szülőföld Alap médiatestülete elfogultan bírálta el a pályázatokat, az erdélyi származású Ulicsák azt válaszolta: ő "nem lát bele annyira a határon túli ügyekbe, hogy érdemben mérlegelni tudjon". Ami a Szülőföld Alap "kezelhetetlenségét" illeti, elmondta: a tervek szerint jövőre külön járnak el a kis pályázókkal és külön kezelik azokat a nagy intézményeket is, melyeknek a működtetése jelentős pénzügyi keretet igényel. "A kis pályázatokon maximum néhány milliós támogatást lehet majd igényelni, az eddigi elbírálási rendszerhez hasonlóan. Az úgynevezett nagy pályázók esetében áttekintjük, hogy az adott intézmények milyen feladatokat látnak el és azokat fontossági sorrendben, normatív alapon támogatjuk" - válaszolta az ÚMSZ-nek a miniszteri biztos. A napi túlélést jelentő támogatás megvonásával olyan jelentős erdélyi fórumokat hoztak kilátástalan helyzetbe, mint az Új Magyar Szó, a Transindex, a marosvásárhelyi Látó vagy a kolozsvári Korunk. A hírre a szóban forgó marosvásárhelyi irodalmi folyóirat főszerkesztője a következőképpen reagált: "Mostanában, hogy Joszif Visszarionovics Sztálin felemelkedését tanulmányozom, olykor nem csak az elmúlt öt esztendő döbbent meg, hanem a semmibe illant öt hónap negatív kisugárzású története is - jelentette ki a Népszavának Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő. Lokodi Imre (Marosvásárhely) / Népszava 2010. december 11.Új csatornákon kell építeni a magyar–magyar kapcsolatokatAz egyenrangú, konstruktív partnerségen alapuló együttműködést hangsúlyozta a határon túli ifjúsági szervezetekkel a nemzetpolitikai helyettes államtitkár a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) ülésén szombaton a Parlamentben. Répás Zsuzsanna a magyar–magyar kapcsolatokat az online fórumok és közösségi terek erőteljesebb használatával is erősítené. Répás kiemelte: idén április óta megvan a politikai akarat a nemzet határokon átívelő egyesítésére. A helyettes államtitkár fontosnak tartja, hogy a fiatalok ötletei is megjelenjenek és azokat be tudják csatornázni a kormányzati munkába. Az elkövetkező időszakban két területet jelölt meg a lehetséges együttműködés terepeként: a januárban induló egyszerűsített honosítási eljárást és a szomszédos országokban rendezendő népszámlálásokat. Előbbi kapcsán hangsúlyozta: minél több partnert szeretnének bevonni, hogy zökkenőmentes lehessen az eljárás. A népszámlálásokról szólva azt mondta, számítanak arra, hogy a MIK és tagszervezetei segítenek elérni a fiatalokat. Fontos, hogy a megrendült identitást megerősítsék – emelte ki Répás Zsuzsanna. Kitért arra is, hogy az online fórumokat, közösségi tereket is szeretnék erőteljesen használni, hogy a magyar–magyar kapcsolatokat erősítsék, ezért a közeljövőben Facebook-oldalt is indítanak. Ulicsák Szilárd miniszteri biztos azt mondta, hogy a magyarság megtartásának és megerősítésének a legfontosabb helyszíne az oktatás. Ezért emelték be a kedvezménytörvénybe, hogy újra járjon óvodás kortól a nevelési támogatás. Beszélt arról is, hogy a szórványok megerősítésére, az asszimiláció megállítására külön szórványstratégiát kíván a kormány kimunkálni. Fontos feladatnak tartotta olyan programok kidolgozását, amelyek segítenek a határon túli népességfogyás megállításában. A miniszteri biztos szerint az elmúlt nyolc évben a nemzetpolitika terén vagy semmi nem történt, vagy súlyos töréseket okoztak. Nem nagyon lehet mire építeni, ezért nagyon fontos az együttgondolkodás – mutatott rá. Ulicsák Szilárd kitért a Bethlen Gábor Alap létrehozására is, amely a Szülőföld Alap jogutódjaként, az összes, e célra fordítható mintegy 13 milliárd forintos forrás fölött rendelkezik majd. Megjegyezte: ez az összeg a magyar költségvetés egy ezreléke, s a feladatok sokaságát tekintve nem sok. A rendelkezésre álló forrásokat a gazdaság jelenlegi helyzetében reálisnak tartotta, de megjegyezte: ha sikerül a gazdaságot talpra állítani, ez az összeg jelentősen bővülhet. A támogatandó célterületek közé sorolta többek között a határon túli köz- és felsőoktatást, a szórványmagyarságot, a történelmi egyházakat és intézményeik fenntartását, valamint az önrendelkezést és az önkormányzatiságot. Beszélt arról is, hogy a támogatások záró elszámolásánál szigorúbb rendszert vezetnének be, és várhatóan a helyszíni ellenőrzések is megszaporodnak. Az a cél, hogy kiszámítható és egyértelmű legyen a források felhasználása – mutatott rá a miniszteri biztos. A határon túli szervezetek képviselői közül volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a demográfiai helyzet javításáért minden erőfeszítést meg kell tenni. Érintették a szomszédos országokban várható népszámlálásokat is, s egy olyan kampányt szorgalmaztak, hogy a magyar emberek ténylegesen magyarnak vallják magukat. Sándor Krisztina, az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács elnöke azt kérte többek között, hogy az Európai Ifjúsági Konferenciára hívják meg a MIK-et is. MNO 2010. december 11.Többletforrás határon túli oktatási célokra(MTI) – A jövő évi költségvetésben a magyar közigazgatási tárcánál az eredetileg tervezettnél ötszázmillió forinttal több jut majd határon túli magyar oktatási célokra – mondta el Ulicsák Szilárd miniszteri biztos az MTI-nek. Erről a jövő évi költségvetési módosító indítványok szavazásakor döntöttek a képviselők. A miniszteri biztos közölte: az eddigi előirányzat 2,2 milliárd forint volt, ez 2,7 milliárd forintra emelkedhet. Ulicsák Szilárd megjegyezte: eredetileg ő 2,8 milliárd forintot nyújtott be erre a költségvetési sorra, így az előzetesen kért szinte teljes összeg rendelkezésre áll majd. Kiemelte: a bővülésnek köszönhetően több olyan program is megvalósulhat, amelyet korábban terveztek, de úgy tűnt, a büdzsében nincs rá lehetőség. Ulicsák Szilárd elmondta: a határon túli oktatás kapcsán több olyan téma vetődött fel, amely többletforrást igényel. Elmaradtak a beruházások több felsőoktatási intézményben, így például az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), a beregszászi főiskolán. Ezenkívül a szórványkollégiumoknál is több beruházási tétel van, és több működési forrásra is szükség lenne. A miniszteri biztos kiemelten fontosnak tartotta, hogy az EMTE-n megépüljön a kolozsvári kampusz, mert ez szükséges az akkreditációhoz, ahhoz, hogy egyetem maradhasson, és ne minősíthessék át főiskolává. Eddig bérleményekben működött itt az egyetem – jegyezte meg, hozzátéve: a nagyváradi kampusz építése csaknem tíz éve halasztódik, illetve a marosvásárhelyi kollégiumot is fel kellene építeni, s a csíkszeredai kampuszt is korszerűsíteni kellene. Beregszászon a főiskola tetőszerkezetét kellene befejezni, s jó néhány szórványkollégium, iskola fejlesztésére is szükség van például Szlovákiában, a Vajdaságban, Erdélyben, Kárpátalján. A jövő év elején a fent említett, határon túli oktatási intézményeket fenntartó szervezetekkel, alapítványokkal és egyházakkal végigtárgyalják az igénylistákat, s ezután állítanak fel prioritási sorrendet a támogatásokról és fejlesztésekről – tette hozzá. Népújság (Marosvásárhely) 2010. december 14.Az Országházban ülésezett a Magyar Ifjúsági Konferencia2010. december 11-én, Budapesten, az Országgyűlés Delegációs termében, valamint a Budapesti Európai Ifjúsági Központban tartotta 2010. évi második ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), amelyen 9 régióból 45 ifjúsági szervezet képviselője vett részt. Erdélyből kilenc ifjúsági ernyőszervezet vett részt az ülésen. Az ülést megelőző napon a Sándor-palotában fogadta a Magyar Ifjúsági Konferencia küldötteit dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr, aki köszöntőjében hangsúlyozta a magyar nyelv megőrzésének, az élethosszig tartó tanulásnak és a sportnak a kiemelkedő szerepét mindennapjainkban. A Magyar Ifjúsági Konferencia vezetői külön köszönetet mondtak Elnök úr kitüntető figyelméért. A régiók cserkész küldöttei ünnepélyes keretek között megkoszorúzták Teleki Pál miniszterelnök, egykori főcserkész emléktábláját a Sándor-palota belső kertjében. Zárónyilatkozat 2010. december 11-én, Budapesten tartotta soros ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia, amely a magyar fiatalok legmagasabb szintű egyeztetési fóruma. A küldötteket a konferenciát megelőző nap a Sándor-palotában fogadta Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök úr. A konferenciát az Országgyűlés Delegációs termében Dr. Kövér László házelnök úr köszöntötte, kiemelve, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia az elmúlt, több mint egy évtized során bebizonyította életképességét. Az Országgyűlés elnöke üdvözölte, hogy az eljövendő határon túli döntéshozók és közösségi vezetők a rendszerváltás illúziójából kiábrándulva töretlen hittel és kitartással dolgoznak a magyar nemzet fennmaradásáért. A küldötteket köszöntötte Széll Lőrinc, a román Nemzeti Sport és Ifjúsági Hatóság államtitkár helyettese is. Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a család- és népesedéspolitika fontosságára hívta fel a hallgatóság figyelmét, Téglásy Kristóf főosztályvezető úr az új kormányzati ifjúságpolitika céljait, a kialakult intézményi struktúrát mutatta be. Márton Balázs, a magyar EU elnökség ifjúságpolitikai feladatairól és lehetőségeiről tájékoztatta a delegáltakat. Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára felajánlotta segítségét a MIK külhoni tagszervezeteinek. Államtitkár asszony bejelentette, hogy 2012-ig létrejön a Magyarság Háza, amely nem csak múzeumként fog szolgálni, hanem újszerű, interaktív fóruma kíván lenni a fiataloknak. Ulicsák Szilárd miniszteri biztos úr előadásában ismertette az újonnan megalakuló Bethlen Gábor Alap struktúráját, amely három fős bizottságból, kilenc fős kollégiumból tevődik össze. Munkáját pedig a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Ifjúsági Konferencia szakmai iránymutatása alapján kívánja végezni. A délutáni szekcióbeszélgetések zárásaként a Magyar Ifjúsági Konferencia küldöttei megfogalmazták az új magyar kormány iránti kéréseiket: Köszönve államelnök és házelnök úr kedves fogadtatását, a Kárpát-medencei ifjúsági ügyek iránti nyitottságát, a Magyar Ifjúsági Konferencia hasonló nyitottsággal vállal szerepet a nemzetpolitikai stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában. Kérjük, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia képviselői tanácskozási joggal vehessenek részt a MÁÉRT munkájában, véleményezési joggal rendelkezzenek a támogatási prioritások meghatározásában. A Magyar Ifjúsági Konferencia felajánlja szakmai tapasztalatát a jövő évben esedékes Mozaik 2011 ifjúságkutatás és a népszámlálások eredményes lebonyolításához. A Bethlen Gábor Alap hatékony működtetési rendszerének kidolgozásában aktív szerepet vállalunk és kérjük az ifjúsági keret létrehozását, a korábbi gyakorlattal ellentétben a határon túli támogatások politikamentes, szakmai alapú és célirányos elosztását. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli új tagjait: a Magyar Cserkészszövetséget, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezetet, valamint a Nagybecskereki Katolikus Püspökséget ifjúsági referense képviseletében. A Magyar Ifjúsági Konferencia a következő ülését Burgenlandban tartja. Erdély.ma 2010. december 17.Huszárvágással érkezik a Bethlen Gábor AlapKutyafuttában készül megreformálni a határon túli magyar támogatási rendszert a második Orbán-kormány. A sokszor vádolt Szülőföld Alap helyét az erdélyi fejedelemről elnevezett Bethlen Gábor Alap veszi át, amely a budapesti döntéshozók szerint rendet vág az átláthatatlan támogatáspolitikában. Az új formula ellenzői azonban csak fokozottabb átpolitizálást és központosítást látnak a kezdeményezésben. Megnéztük, hol az igazság. November 26-án nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt a jogszabálytervezetet, amely révén a Bethlen Gábor Alap váltja fel a Szülőföld Alapot a határon túli magyar támogatásrendszer kezelésében. A változtatás deklarált célja, hogy az „átláthatatlanná” és „párhuzamossá” vált támogatási rendszert megreformálja. A nemzetpolitikáért felelős kormányfő-helyettes véleménye szerint az anyagi segítség alapvető célja - a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése – nem változik meg az új rendben, csak az elérését szolgáló módszerek válnak hatékonyabbá. Mi változik? A Szülőföld Alap legnagyobb hiányosságai a kuszaság mellett a merevség és az ellenőrzési mechanizmusok gyengesége voltak. Ezen problémák önmagukban elegendő okot szolgáltatnak a változtatáshoz, hogyha az tényleg érdemi javulásokat von maga után. Melyek lennének az új összeállítás változtatásai. A Felvidék.ma közöl egy összefoglalót, amelyben ezeket taglalja. A törvénytervezet szerint a Bethlen Gábor Alapba adományok útján is kerülnének források, adományok, amelyeket magán és jogi személyek is benyújthatnak. A minimális keret mindig egy milliárd forint lenne, tehát az adományok után fennmaradó rést a kormány töltené ki. Egy nagyobb módosításnak tűnik az is, hogy nemcsak szervezetek, hanem magánszemélyek is tudnának pályázni, így "lehetővé válna, hogy a határon túli kis- és középvállalkozások hozzájuthassanak olyan támogatásokhoz, amelyek például az európai uniós pályázataikhoz önrészt vagy kamattámogatást biztosítanak" – mondta el Ulicsák Szilárd, a támogatáspolitikáért felelős miniszteri biztos. A Szülőföld Alap jogutódját egy háromtagú bizottság vezetné, amely döntene a források elosztásáról, és amelynek tagjai a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár lennének. Az Alapnak minidig figyelembe kell majd vennie a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és szakbizottságainak elvi iránymutatásait. A bizottság szakmai döntés-előkészítő szerve egy kilencfős Kollégium lenne. Az ellenőrzés tekintetében is szigorít a januártól életbe lépő tervezet. A pénzalapnak évente legalább egyszer a parlament előtt kell beszámolnia tevékenységéről, az Állami Számvevőszék pedig folyamatos megfigyelés alatt tartaná a szervezet működését. Döntés az érintettek nélkül? Mint minden szakpolitika, a határon túli magyarság támogatása és az általános értelemben vett nemzetpolitika is pénz kérdése. Az anyagi források elosztásának egy jól kidolgozott stratégia szerint kell működnie, hiszen csak így érhető el a vágyott eredmény. Ennek a szempontnak a tekintetében azonban a Bethlen Gábor Alap sem büszkélkedhet kedvező fogantatásnak. A tervezet gyors elfogadási határideje és rövid vitaideje legalábbis nem erre enged következtetni. Az is problémásnak tűnik, hogy a magyar kormány nem konzultált a határon túli magyarság képviselőivel. A nemrégiben megtartott MÁÉRT gyűlésen nem került napirendre a téma megvitatása, és arról sem láttak hírek napvilágot, hogy az anyaországi döntéshozók egyeztettek volna a kárpát-medencei magyarság politikusaival. Nulla összegű játék A Szülőföld Alapot gyakran érte az a kritika, hogy túlzottan átpolitizálja a támogatási rendszert, az egyes kormányok a saját klienseiket szolgálták ki általa, hátrányosan megkülönböztetve más szervezeteket. A kormányváltás előtt a balliberális kormányt vádolták gyakran azzal, hogy kétes kritériumok szerint oszt pénzt. A második Orbán-kormány sem mentesült ezektől a vádaktól, az elmúlt hetekben például az erdélyi Új Magyar Szó, illetve anyaországi lapok is cikkeztek a témában. Az Új Magyar Szó kifogásolta például, hogy sem az említett sajtóorgánum, sem más hasonlóak (pl. a Transindex.ro portál, az Új Szó szlovákiai magyar napilap) nem részesült az anyaország anyagi segítségében. Bár az illetékesek minden alkalommal magyarázkodtak, a helyzet abszurditása nem szűnt meg, csak fokozódott. A politikai praktika, amely szerint a budapesti széljárások szerint változik a támogatottak köre, igen rossz fényt vethet a szépen megfogalmazott nemzetpolitikai célokra, és alapjában véve egy ördögi kört eredményez, amelyből hosszú távon senki nem profitál, csak veszít. Vajon mentes lesz ettől a Bethlen Gábor Alap? Mint minden kezdeményezésnek, ennek is kijár a jóhiszemű megítélés. A jogszabálytervezetből nem olvashatunk ki semmit, ami arra engedne következtetni, hogy folytatódni fognak az eddigi praktikák. Így csak a kontextusból ítélhetünk, ami azonban nem ad feltétlen optimizmusra okot. Az új formula például azzal is jár, hogy a Szülőföld Alap létező infrastruktúráját egy huszárvágással megszüntetik, és újat építenek fel. Hogy ez az új szerkezet kikre alapozva és kik által épül, az kérdéses. Beszédes azonban a kettős állampolgársággal kapcsolatos tájékoztatás intézményes kivitelezése. Itt ugyanis azt látjuk, hogy erdélyi viszonylatban a létező, főként RMDSZ-es érdekeltségű irodák helyét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központjai veszik át. Az Erdély aranykora fölött regnáló fejedelem nevének választása kétségkívül szimbolikus jelentőségű, és valószínűleg a nemzetpolitikai rendszerváltás által megszülető aranykor egyik hírnöke kíván lenni. Eme aranykor legfontosabb követelménye talán az lenne, hogy az eddigi, Székely István a Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiumának erdélyi tagja által „nulla összegű játéknak” nevezett logika helyét valami más vegye át. Kitekintő 2010. december 27.Miniszteri biztos:A Bethlen Gábor Alappal egységessé válik a határon túli magyarság támogatása A közigazgatási tárcánál található 13 milliárd forintos keret felett rendelkezik a most létrejövő Bethlen Gábor Alap, amelynek létrehozásával egységes rendszer szerint lehet majd a határon túli magyar szervezeteknek a támogatásokat nyújtani – mondta el Ulicsák Szilárd miniszteri biztos az MTI-nek. Kiemelte: ebből az összegből mintegy 1,2 milliárd, amit nyílt pályázaton hirdetnek meg, 8,5 milliárd, ami normatív támogatás, a fennmaradó keret pedig programfinanszírozásra osztanák szét. A Bethlen Gábor Alap jogelődjének, a Szülőföld Alapnak és az azzal párhuzamosan több tárcánál működő célelőirányzatoknak a korábbi támogatási struktúrája nem teremtett lehetőséget arra, hogy egységesen átlássák a határon túli támogatásokat. A Szülőföld Alap kizárólag nyílt pályázati forráskeretet biztosított, s tulajdonképpen a 2004.december 5-ei sikertelen népszavazás után, egyfajta kárpótlásként nyújtotta az MSZP-SZDSZ kormány a határon túliaknak ezt a kétmilliárdos támogatást. A Bethlen Gábor Alapnál egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtják az összes támogatást, nemcsak azokat, amelyeket nyílt pályázaton lehet elnyerni, hanem a normatív kereteket is – emelte ki a miniszteri biztos. Így átláthatóbbá válik a rendszer, és ki tudják szűrni a párhuzamosságokat is a továbbiakban – hangsúlyozta. Kifejtette: a KIM jogelődjénél és az oktatási, valamint a kulturális és a gazdasági tárcánál eddig számtalan esetben párhuzamosan biztosítottak ugyanazon szervezetek számára támogatást. Létezett ugyan egy támogatást nyilvántartó rendszer, de ezt nem töltötték fel rendszeresen, és így nem lehetett kiszűrni a párhuzamosságokat. Az egyik cél a Bethlen Gábor Alapon keresztül az, hogy ezt a nyilvántartó rendszert korszerűsítsék, valamint az, hogy a többi tárcánál lévő források is szerepeljenek benne. Egyeztetni kívánnak a tárcák képviselőivel arról, hogy a jövőben ne legyenek párhuzamos kifizetések – tette hozzá. A kiszámíthatóság érdekében év elején rögzítik a nyílt pályázatokra jutó összegeket, s ezenkívül leginkább normatív támogatásokat kapnak majd a nagyobb, főleg ernyőszervezetek, egyházi hátterű intézmények, illetve felsőoktatási intézmények. Külön keretet kívánnak majd elkülöníteni programfinanszírozásra is. Elmondta, hogy nem egyszemélyi döntések születnek majd a támogatásokról, mint az elmúlt nyolc évben, hiszen a Szülőföld Alappal kizárólag a miniszter rendelkezett. Közölte: a jövőben minden évben lesz egy Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely kimondottan a támogatáspolitika fő irányait szabja meg, ennek alapján a szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan egyértelmű útmutatásokat rögzítenek, s ennek alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő megfogalmaz egy költségvetési javaslatot. Erről a javaslatról fog dönteni egy háromtagú bizottság, amelynek tagja lesz Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna területért felelős helyettes államtitkár és Gál András Levente, a KIM közigazgatási államtitkára. Ezzel minőségi változás valósulhat meg, mert döntést a bizottság csak egyhangúlag hozhatja meg – mutatott rá Ulicsák Szilárd. Kitért arra is, hogy a nevelési–oktatási keret éves, tanulónkénti 20 ezer forintos összegét kiterjesztik az óvodásokra is. Ez várhatóan 5-5,5 milliárd forint lesz. Megjegyezte: komolyabb, helyszíni ellenőrzések várhatók, mert eddig előfordult, hogy egy nem magyar ajkú gyermek egy hétvégére elment valamilyen magyar képzésre, és ennek alapján megigényelhette, és meg is kapta a támogatást. Az a cél, hogy olyan magyar családokhoz jussanak ezek a támogatások, amelyek folyamatosan magyar nyelvű nevelési és oktatási intézménybe járatják gyermekeiket. Felvidéken pedig azt tervezik, hogy a beíratási programra adnának nagyobb összeget, szorosan együttműködve a nemrég Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Rákóczi Szövetség helyi szervezeteivel. A támogatások szétosztásával kapcsolatban elmondta, hogy a MÁÉRT, a Magyar Ifjúsági Konferencia és a határon túli magyar szervezetekkel folytatott konzultációk alapján kiderült, hogy van néhány terület, amely kritikus a határon túli magyarság életében. Ezek között említette a népességfogyás megállítását, az asszimiláció megfékezését, a szórványmagyarság és a csángómagyarok megsegítését, valamint a magyar nyelvű köz- és felsőoktatás támogatását. (MTI) Nyugati Jelen (Arad) 2010. december 28.Pontosítások a Bethlen Gábor Alapról(MTI) – A közigazgatási tárcánál található 13 milliárd forintos keret felett rendelkezik a most létrejövő Bethlen Gábor Alap, amelynek létrehozásával egységes rendszer szerint lehet majd a határon túli magyar szervezeteknek a támogatásokat nyújtani – mondta el Ulicsák Szilárd miniszteri biztos az MTI-nek. Kiemelte: ebből az összegből mintegy 1,2 milliárd, amit nyílt pályázaton hirdetnek meg, 8,5 milliárd, ami normatív támogatás, a fennmaradó keretet pedig programfinanszírozásra osztanák szét. A Bethlen Gábor Alap jogelődjének, a Szülőföld Alapnak és az azzal párhuzamosan több tárcánál működő célelőirányzatoknak a korábbi támogatási struktúrája nem teremtett lehetőséget arra, hogy egységesen átlássák a határon túli támogatásokat. A Szülőföld Alap kizárólag nyílt pályázati forráskeretet biztosított, s tulajdonképpen a 2004.december 5-ei sikertelen népszavazás után, egyfajta kárpótlásként nyújtotta az MSZP-SZDSZ kormány a határon túliaknak ezt a kétmilliárdos támogatást. A Bethlen Gábor Alapnál egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtják az összes támogatást, nemcsak azokat, amelyeket nyílt pályázaton lehet elnyerni, hanem a normatív kereteket is – emelte ki a miniszteri biztos. Így átláthatóbbá válik a rendszer, és ki tudják szűrni a párhuzamosságokat is a továbbiakban – hangsúlyozta. Kifejtette: a KIM jogelődjénél és az oktatási, valamint a kulturális és a gazdasági tárcánál eddig számtalan esetben párhuzamosan biztosítottak ugyanazon szervezetek számára támogatást. Létezett ugyan egy támogatást nyilvántartó rendszer, de ezt nem töltötték fel rendszeresen, és így nem lehetett kiszűrni a párhuzamosságokat. Az egyik cél a Bethlen Gábor Alapon keresztül az, hogy ezt a nyilvántartó rendszert korszerűsítsék, valamint az, hogy a többi tárcánál lévő források is szerepeljenek benne. Egyeztetni kívánnak a tárcák képviselőivel arról, hogy a jövőben ne legyenek párhuzamos kifizetések – tette hozzá. A kiszámíthatóság érdekében év elején rögzítik a nyílt pályázatokra jutó összegeket, s ezenkívül leginkább normatív támogatásokat kapnak majd a nagyobb, főleg ernyőszervezetek, egyházi hátterű intézmények, illetve felsőoktatási intézmények. Külön keretet kívánnak majd elkülöníteni programfinanszírozásra is. Elmondta, hogy nem egyszemélyi döntések születnek majd a támogatásokról, mint az elmúlt nyolc évben, hiszen a Szülőföld Alappal kizárólag a miniszter rendelkezett. Közölte: a jövőben minden évben lesz egy Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely kimondottan a támogatáspolitika fő irányait szabja meg, ennek alapján a szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan egyértelmű útmutatásokat rögzítenek, s ennek alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő megfogalmaz egy költségvetési javaslatot. Erről a javaslatról fog dönteni egy háromtagú bizottság, amelynek tagja lesz Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna területért felelős helyettes államtitkár és Gál András Levente, a KIM közigazgatási államtitkára. Ezzel minőségi változás valósulhat meg, mert a döntést a bizottság csak egyhangúlag hozhatja meg – mutatott rá Ulicsák Szilárd. Népújság (Marosvásárhely) 2010. december 30.Bethlen Alap: kevesebb a több?Negyven százalékkal kevesebb magyar állami támogatáshoz juthatnak hozzá nyílt pályázat útján jövőre a határon túli magyar szervezetek. A Fidesz-kormány által megszüntetett Szülőföld Alapnál összesen kétmilliárd forintra lehetett pályázni, a Bethlen Gábor Alap létrehozásával a pályázati keret 1,2 milliárd forintra csökken – derül ki Ulicsák Szilárd szavaiból. A miniszteri biztos az MTI-nek nyilatkozott a határon túlra nyújtott támogatásokról. Tájékoztatása szerint a közigazgatási tárcánál található 13 milliárd forintos keretből mintegy 1,2 milliárdot nyílt pályázaton hirdetnek meg. A miniszteri biztos elmondta: 8,5 milliárd a normatív támogatás, a fennmaradó összeget pedig programfinanszírozásra osztanák szét. Az ÚMSZ adatai szerint 2009-ben a magyar kormány összesen 12 milliárd forintot fordított a határon túli magyarok támogatására. Az összeg nagy részéhez vagy pályázati úton (Szülőföld Alap), vagy kérelem alapján (magyar–magyar kapcsolattartás, oktatási-nevelési támogatás) lehetett hozzáférni, és mintegy kétmilliárd forint normatív támogatás jutott kiemelt jelentőségű intézményeknek (színházaknak, egyetemeknek). Ulicsák Szilárd tájékoztatása szerint a Bethlen Gábor Alapnál egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtják az összes támogatást, a normatív kereteket is. Így átláthatóbbá válik a rendszer, és ki tudják szűrni a párhuzamosságokat is a továbbiakban – hangsúlyozta. Közölte: a jövőben minden évben lesz egy Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely kimondottan a támogatáspolitika fő irányait szabja meg, ennek alapján a szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan egyértelmű útmutatásokat rögzítenek, s ennek alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő megfogalmaz egy költségvetési javaslatot. Erről a javaslatról fog dönteni egy háromtagú bizottság, amelynek tagja lesz Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna területért felelős helyettes államtitkár és Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. „Ezzel minőségi változás valósulhat meg, mert döntést a bizottság csak egyhangúlag hozhat meg” – mutatott rá Ulicsák Szilárd. Kitért arra is, hogy a nevelési-oktatási keret éves, tanulónkénti 20 ezer forintos összegét kiterjesztik az óvodásokra is. Ez várhatóan 5-5,5 milliárd forintot tesz ki. Megjegyezte: komolyabb, helyszíni ellenőrzések várhatók, mert eddig előfordult, hogy egy nem magyar ajkú gyermek egy hétvégére elment valamilyen magyar képzésre, és ennek alapján igényelhette, és meg is kapta a támogatást. Egyébként Ulicsák korábbi közlése szerint a jövő évi költségvetésben 1,3 milliárd forinttal több forrás jut majd a határon túli magyarság támogatására. A határon túli magyar felsőoktatásra az eddigi 1,3 milliárddal szemben 2,2 milliárd forint jutna. Ebből legnagyobb arányban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem részesedhet, mintegy 2 milliárd forinttal Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. január 11.Létrejön a Bethlen Gábor AlapA magyar közigazgatási tárcánál található 13 milliárd forintos keret felett rendelkezik a most létrejövő Bethlen Gábor Alap, amelynek működtetésével egységes rendszer szerint lehet majd a határon túli magyar szervezeteknek a támogatásokat nyújtani – közölte Ulicsák Szilárd miniszteri biztos. Kiemelte: ebből az összegből mintegy 1,2 milliárd, amit nyílt pályázaton hirdetnek meg, 8,5 milliárd, ami normatív támogatás, a fennmaradó keretet pedig programfinanszírozásra osztanák szét. Bethlen Gábor Alap jogelődjének, a Szülőföld Alapnak és az azzal párhuzamosan több tárcánál működő célelőirányzatoknak a korábbi támogatási struktúrája nem teremtett lehetőséget arra, hogy egységesen átlássák a határon túli támogatásokat. A Szülőföld Alap kizárólag nyílt pályázati forráskeretet biztosított, s tulajdonképpen a 2004. december 5-i sikertelen népszavazás után, egyfajta kárpótlásként nyújtotta az MSZP–SZDSZ-kormány a határon túliaknak ezt a kétmilliárdos támogatást. A Bethlen Gábor Alapnál egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtják az összes támogatást, nemcsak azokat, amelyeket nyílt pályázaton lehet elnyerni, hanem a normatív kereteket is – emelte ki a miniszteri biztos. Így átláthatóbbá válik a rendszer, és ki tudják szűrni a párhuzamosságokat is a továbbiakban – hangsúlyozta. Kifejtette: a KIM jogelődjénél és az oktatási, valamint a kulturális és a gazdasági tárcánál eddig számtalan esetben párhuzamosan biztosítottak ugyanazon szervezetek számára támogatást. Létezett ugyan egy támogatást nyilvántartó rendszer, de ezt nem töltötték fel rendszeresen, és így nem lehetett kiszűrni a párhuzamosságokat. Az egyik cél a Bethlen Gábor Alapon keresztül az, hogy ezt a nyilvántartó rendszert korszerűsítsék, valamint az, hogy a többi tárcánál lévő források is szerepeljenek benne. Egyeztetni kívánnak a tárcák képviselőivel arról, hogy a jövőben ne legyenek párhuzamos kifizetések – tette hozzá. A kiszámíthatóság érdekében év elején rögzítik a nyílt pályázatokra jutó összegeket, s ezenkívül leginkább normatív támogatásokat kapnak majd a nagyobb, főleg ernyőszervezetek, egyházi hátterű intézmények, illetve felsőoktatási intézmények. Külön keretet kívánnak majd elkülöníteni programfinanszírozásra is. Elmondta, hogy nem egyszemélyi döntések születnek majd a támogatásokról, mint az elmúlt nyolc évben, hiszen a Szülőföld Alappal kizárólag a miniszter rendelkezett. Közölte: a jövőben minden évben lesz egy Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely kimondottan a támogatáspolitika fő irányait szabja meg, ennek alapján a szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan egyértelmű útmutatásokat rögzítenek, s ennek alapján a Bethlen Gábor Alapkezelő megfogalmaz egy költségvetési javaslatot. Erről a javaslatról fog dönteni egy háromtagú bizottság, amelynek tagja lesz Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Répás Zsuzsanna területért felelős helyettes államtitkár és Gál András Levente, a KIM közigazgatási államtitkára. Ezzel minőségi változás valósulhat meg, mert döntést a bizottság csak egyhangúlag hozhatja meg – mutatott rá Ulicsák. Kitért arra is, hogy a nevelési-oktatási keret éves, tanulónkénti 20 ezer forintos összegét kiterjesztik az óvodásokra is. Ez várhatóan 5–5,5 milliárd forint lesz. Megjegyezte: komolyabb, helyszíni ellenőrzések várhatók, mert eddig előfordult, hogy egy nem magyar ajkú gyermek egy hétvégére elment valamilyen magyar képzésre, és ennek alapján megigényelhette, és meg is kapta a támogatást. Az a cél, hogy olyan magyar családokhoz jussanak ezek a támogatások, amelyek folyamatosan magyar nyelvű nevelési és oktatási intézménybe járatják gyermekeiket. A támogatások szétosztásával kapcsolatban elmondta, hogy a Máért, a Magyar Ifjúsági Konferencia és a határon túli magyar szervezetekkel folytatott konzultációk alapján kiderült, hogy van néhány terület, amely kritikus a határon túli magyarság életében. Ezek között említette a népességfogyás megállítását, az asszimiláció megfékezését, a szórványmagyarság és a csángómagyarok megsegítését, valamint a magyar nyelvű köz- és felsőoktatás támogatását. Krónika (Kolozsvár) 2011. január 12.„Szentháromság” dönt a támogatások sorsárólJövő héten tartja első idei ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) négy újjáalakított szakbizottsága közül három: az oktatási, a külügyi és a gazdasági – közölte tegnap Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság budapesti ülése után. Jövő héten tartja első idei ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) négy újjáalakított szakbizottsága közül három: az oktatási, a külügyi és a gazdasági – közölte tegnap Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság budapesti ülése után. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár egyebek mellett a határon túli szervezeteknek nyújtott támogatásokat összefogó Bethlen Gábor Alap indulásáról tájékoztatta a testület tagjait. A MÁÉRT szakbizottságainak éppen a Bethlen Alap által kezelt források szétosztásában leenne szerepük. Jövő heti ülésükön a testületek feladata – Répás Zsuzsanna tegnapi megfogalmazása szerint – a prioritások áttekintése lesz. A bizottságokat kormánypárti politikusok vezetik: az oktatási-kulturálist Hoffmann Rózsa, a gazdaságit Becsey Zsolt, a külügyit Németh Zsolt, a szórványt pedig Répás Zsuzsanna. Határon túliak nélkül Mint ismert, a Bethlen Alap a korábbi Szülőföld Alap jogutódja, és idén 13 milliárd forint felett rendelkezik. Tevékenységét egy múlt év végén sebtében elfogadott, január elsejétől életbe lépő törvény szabályozza. A jogszabály a „megváltozott nemzetpolitikai szemlélet” jegyében fogant. Kezdeményezői szerint jogelődjétől eltérően a Bethlen Alap egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtja az összes határon túliaknak szánt támogatást. A Szülőföld Alaptól eltérően azonban a Bethlen Alapnál nem a határon túli szervezetek képviselőiből álló szakkollégiumok döntenek a pályázatok elbírálásáról, hanem egy háromfős „szuperbizottság”, melynek tagjai Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára, és Répás Zsuzsanna. A vezető testület döntéseit kilencfős kollégium készíti elő, amelyből a törvény kizárja a határon túli magyarok képviselőit. A kollégium tagjait egyébként szintén a „szuperbizottság” nevezi ki. „Túl bő csapat” a Szülőföldnél Ulicsák Szilárdtól, a határon túliak támogatását felügyelő miniszteri biztostól megtudtuk: a kilencfős kollégium csupán a Bethlen Alapot kezelő zrt. megalakulása után áll össze. „Nagyon bonyodalmas lett volna, ha ebben a testületben a határon túli magyar szervezetek valamennyi támogatási területre delegálták volna képviselőjüket, mint ahogy az a Szülőföld Alap esetében történt. A Szülőföld Alapnál túlságosan bő lére eresztett csapat dolgozott” – magyarázta lapunknak Ulicsák. Hangsúlyozta azonban, hogy a kollégium tagjainak kinevezésekor fontos kritérium lesz az, hogy az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel rendelkezzenek. A miniszteri biztos szerint a határon túli szervezetek a MÁÉRT szakbizottságai révén szólhatnak majd bele a támogatások odaítélésébe. Lapunk felvetette: a törvény értelmében a testületek az egyes szakterületekre vonatkozóan csak „elvi-szakmai iránymutatást adnak és ajánlásokat fogalmaznak”. „A szakbizottságok valóban nem dönthetnek az egyes pályázóknak szánt konkrét összegekről, ám azt javasolhatják, hogy mondjuk a szórvány számára 300 millió forintot ítéljünk meg összesen” – magyarázta a döntési mechanizmust felvetésünkre Ulicsák. A támogatások elbírálásának ezt a módját a Bethlen Alapról szóló törvény vitájakor a magyarországi ellenzék is bírálta. Szabó Vilmos szocialista politikus felszólalásában kifogásolta a kollégiumok számának csökkentését, azt, hogy egy háromtagú bizottság kezébe kerül nemcsak az elbírálás, hanem a kollégium megbízatása is. „Gyanúnk szerint azért történik a változás, hogy a kormány szabad kezet kapjon a pénz elosztására, és azok számára, akik a kormánynak kedvesek, a politikai hűség lesz az egyedüli szempont” – fogalmazott. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba nem kívánta bővebben kommentálni a Bethlen Alapról szóló törvényt és azt sem, hogy a határon túliakat kizárják közvetlen döntéshozatalból a támogatások megítélésekor. „Az új budapesti kormánynak joga van változásokat bevezetni minden téren. Én már semmin sem csodálkozom” – jelentette ki. Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest) 2011. január 12.SIC ITUR AD ASTRA – Toró Tibor emlékkonferenciaToró Tibor emlékkonferenciát szerveznek 2011. január 14-én, pénteken 16 órától a váradi Partiumi Keresztény Egyetem Bolyai-termében. A rendezvény meghívóját és programját közöljük. Meghívót juttatott el szerkesztőségünkbe Tőkés László EP-képviselő, a PKE elnöke és János-Szatmári Szabolcs, a PKE rektora. Ennek teljes szövegét közöljük a továbbiakban. „Múlt év októberében eltávozott közülünk a Partiumi Keresztény Egyetem barátja és támogatója, Toró Tibor professzor, atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Még halála előtt arról rendelkezett, hamvait ne a földbe temessék, hanem az általa megnevezett, szívének kedves helyeket szórják a szét, többek között Nagyváradon is, ahol szülei és testvére nyugszanak és ahová számos szép emlék kötötte. Bizonyára ezek közé tartoztak Egyetemünk alapításához és megerősödéséhez kötődő történések, melyeknek a Sapientia Alapítvány kurátoraként cselekvő részese volt. Ezért, valamint életműve és a nemzeti ügy mellett elkötelezett személyisége iránti tiszteletből kezdeményeztük ezen emlékkonferencia megszervezését. A konferencia helyszínéül szolgáló Bolyai-terem is jelképes jelentőséggel bír: Bolyai János „a semmiből egy új, más világot teremtő” felfedezését, amellyel új utat szabott az egyetemes tudomány fejlődésének, Temesváron vetette papírra. Ott, ahol Toró Tibor professzor a Temesvári Tudományegyetem oktatójaként életének majdnem hat évtizedét töltötte az atomfizika, az elemi részecskék és a csillagok tudománya, az asztrofizika művelőjeként és nem utolsó sorban Bolyai János munkásságának avatott kutatójaként, a Bolyai-kultusz hűséges ápolójaként. És végig hűségesen hitvallásához, melyet barátja és iskolatársa, Kányádi Sándor így fogalmazott meg: „Aki megért és megértet, / Egy népet megéltet.” Tisztelettel várunk minden érdeklődőt pénteken, 2011. január 14-én 16 órakor a Partiumi Keresztény Egyetem Bolyai-termében.” A rendezvény programja A házigazda köszöntője: Dr. János-Szatmári Szabolcs egyetemi előadótanár, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora; Dr. Németh Judit atomfizikus, egyetemi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, akadémikus, a SAPIENTIA HUNGARIAE Alapítvány kurátorának levelét felolvassa Kovács Imola, az alapítvány ügyvezetője; emlékező előadást tart: Kató Béla, az EREK püspökhelyettese, a SAPIENTIA Alapítvány elnöke, Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője, Dr. Dávid László egyetemi professzor, a SAPIENTIA EMTE rektora, Ulicsák Szilárd miniszteri biztos, a SAPIENTIA HUNGARIAE Alapítvány titkára és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezető Tanácsának elnöke. Az előadásokat követően Toró Tibor akadémikus hamvait jelképesen az Egyetem belső udvarán szórják szét. erdon.ro 2011. január 17.Erdélyország őrzi hamvait, élteti örökségét – Toró Tibortól búcsúztak barátai és tisztelőiKicsinek bizonyult a terem, ahol péntek délután megtartották azt a rendezvényt, amelyen a múlt év októberében elhunyt Toró Tibor professzortól vettek búcsút barátai, tisztelői. A neves atomfizikus és tudományfilozófus-történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja a Partiumi Keresztény Egyetem barátja és támogatója volt annak megalakulásától. Végrendeletében a bánsági polihisztorként is emlegetett, de gyökereiben székely (pontosabban udvarhelyszéki) tudós úgy rendelkezett, hogy hamvait ne a földbe temessék, hanem az általa megnevezett, szívének, lelkének kedves erdélyi és partiumi helyeken szórják szét, így Nagyváradon is, ahol szülei és testvére nyugszanak, és ahová számos szép emlék kötötte. Ezt a végakaratot teljesítették pénteken. Tolnay István egyetemi tanár, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadótanácsosa és világi főjegyzője köszöntötte az emlékezőket, köztük az elhunyt tudós családtagjait, a megjelent díszvendégeket, a néhai professzor szép számmal összegyűlt tisztelőit. Toró Tibor Erdélyország iránt érzett hitvalló szeretete közismert volt, erről a legtöbb hozzászólásban is említést tettek. A nemzetközileg elismert tudós a Temesvári Tudományegyetem oktatójaként életének majdnem hat évtizedét töltötte az atomfizika, az elemi részecskék és a csillagok tudománya, az asztrofizika művelőjeként, de nem utolsó sorban Bolyai János munkásságának avatott kutatójaként, a Bolyai-kultusz hűséges ápolójaként is jeleskedett. Élete végén József Attila kozmosz- és anyagszemléletét is kutatta. Tolnay István köszöntése után János Szatmári Szabolcs, a PKE rektora mondott beszédet, majd Németh Judit atomfizikus, egyetemi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Sapientia Hungariae Alapítvány kurátoralevelét Kovács Imola, az alapítvány ügyvezetője olvasta fel. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, a Sapientia Alapítvány elnöke emlékelőadást tartott. A felszólalások között Varga Vilmos színművész szavalt az elhunyt professzor kedves versei közül, többek között Kányádi Sándor Űrsorompó című versét mondta el, amelyet a nagy erdélyi költő Torónak ajánlott. A rendezvényen felszólalt Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője is, aki kiemelte, hogy Toró Tibor munkássága az egész magyar nemzet közös kincse, egy olyan hagyaték, amelyet kötelességünk megtartani és átörökíteni a következő nemzedékeknek. Toró professzor beteljesítette azt, ami egy tanár, egy tudós igazi küldetése: alkotott és átadott, így gyarapítva a nemzet tudományos és kulturális kincsestárát, mondta az államtitkár-helyettes. Szót kapott Dávid László egyetemi professzor, a Sapientia EMTE rektora és Ulicsák Szilárd miniszteri biztos, a Sapientia Hungariae Alapítvány titkára is. Mindketten mint egykori barátok, kollegák méltatták az elhunyt professzor munkásságát és nem utolsósorban emberi nagyságát. Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsának elnöke református lelkészhez méltóan emlékezett egykori barátjáról, köszöntve a Toró családot s ezzel párhuzamosan az egész erdélyi magyarságot, hiszen Toró professzor Erdély iránt érzett szeretetének örökségeként az egész erdélyi közösség egy nagy családnak számít. Toró Tibor öröksége, tudományos, irodalmi munkássága egy olyan staféta, amely tartásra, emberségre kötelez bennünket, s a nemzeti folytonosságot ezzel az örökséggel is erősíteni kell, emelte ki beszédében Tőkés. Toró T. Tibor, az elhunyt egyik fia az emlékezések után megköszönte valamennyi megjelentnek, hogy tisztelettel adóztak édesapja emlékének, majd a jelenlevők levonultak a Partiumi Keresztény Egyetem székházának, azaz a református püspöki palota belső udvarára. Itt Tőkés László áldást kért az elhunytra, és közös imádkozás után annak végakarata szerint fiai szétszórták hamvai egy részét az egyetem udvarán. Szőke Mária, Reggeli Újság (Nagyvárad) 2011. január 17.„Fontos nemzetpolitikai fordulat történt”Nagyvárad – A napokban Nagyváradon járt Ulicsák Szilárd magyarországi miniszteri biztos, a Sapientia Hungariae Alapítvány titkára, aki exkluzív interjút adott szerkesztőségünknek. – Milyen nemzetpolitikai fordulat következett be a tavalyi magyarországi kormányváltásnak köszönhetően? – Amikor az új kormány átvette tavaly tavasszal Magyarország irányítását, akkor azt tapasztaltuk, hogy a nemzetpolitika terén jelentős elmaradásaink vannak a határon túli magyarokkal szemben. Számos területre volt ez jellemző, mint például az oktatás, a kultúra vagy a szórvány, és persze a nemzetnek a közjogi értelemben vett egyesítése, mely ugye régóta húzódik, és 2004-ben, amikor elbukott a népszavazás, akkor egy időre megakadni látszott ez a folyamat. Azt hiszem, hogy a legelső és legszimbolikusabb döntése az új magyar kormánynak és a parlamentnek az volt, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzését lehetővé tette a világ összes magyarja számára. Nem véletlen tehát, hogy ezzel kezdtük a kormányzásunkat. A kettős állampolgárság olyanannyira eredményes, hogy így év elején, minden gond nélkül megnyílhattak azok az ablakok a különböző konzulátusokon és nagykövetségeken, amelyeken be lehet adni a kérelmeket. Annyira nagy az érdeklődés, hogy már most csak nyárra lehet sorszámokat kapni. Ez nagy öröm számunkra. Aki úgy gondolja, hogy meg szeretné gyorsítani az állampolgársága megszerzését, az esetleg Magyarországon bármelyik anyakönyvvezetőnél ezt megteheti. Ez szerintem egy kiemelten fontos eredmény. Támogatás az óvodásoknak – Milyen további eredményekről beszélhetünk még? – Lényeges eredmény továbbá az is, amit tükröznek a tavaly őszi, még Szülőföld Alap néven futó pályázati kiírások, amikor már másfélszer annyian jelentkeztek pályázatokra, mint a megelőző esztendőben. Ez azt jelenti, hogy minden nemzettestvérünk, minden határon túli magyar szervezet felbátorodott, mert úgy érezte, itt van újra a lehetőség arra, hogy bátrabban vállalja a magyarságát, és hogy végre pályázati forrásokhoz juthat Magyarországon. Ez megint csak egy plusz öröm számunkra. Az is fontos eredmény volt, hogy ugye pont most zajlik a Sapientia Egyetemmel az egyeztetés a következő évi beíratkozási számokról. Erre az évre nézve a magyar parlament visszaállította az eredetileg az erdélyi egyetemnek járó 2 milliárd forintos támogatást. Ez a korábbi, szocialista kormányzáshoz képest több mint 500 millió forintos pluszt jelent. Magyarán a nyolc éve elmaradt, jelentős beruházások egy részét most meg lehet valósítani. Fontos eredmény továbbá, hogy visszaállítottuk a kedvezménytörvényben, tehát a közkeletű nevén státustörvényben a magyar óvodásoknak alanyi jogon járó támogatást. Ez azt jelenti, hogy a határon túl minden olyan óvodás után a szülők igényelhetik az oktatás-nevelési támogatást, akiket magyar óvodába íratnak. Ez 20 ezer forint/gyermek. Ez a program a nyáron indul és már az őszi beíratkozásokra érvényes. Megint csak egy plusz dolog a nemzetpolitikában, hogy a szórványterületek fölzárkóztatását, megerősödését kiemelt feladatnak tekintjük. A szórványterületeken levő intézményeket, kollégiumokat, iskolákat meg kívánjuk erősíteni, illetve azoknak a háttérintézményeknek a támogatását is szeretnénk biztosítani, amelyeket a történelmi egyházaink működtetnek szerte a Kárpát-medencében. Végül, de nem utolsó sorban, ami megint csak kiemelten fontos, hogy ismét nagyobb figyelmet kívánunk fordítani a nyugati emigrációban élő magyarok felé, akik jogosan talán kissé mostohán érezték magukat, akikkel az anyaország eddig nem foglalkozott annyira. Ezt az újra elindított Magyar Állandó Értekezlet is bizonyítja. Szerintem ez is egy fontos eredmény, hogy újra elindulhatott a magyar–magyar párbeszéd. Magyar igazolvány – Jó lenne tisztázni egy dolgot, sokan ugyanis úgy vélik, ha megkapják a kettős állampolgárságot, akkor elesnek a magyar igazolvány nyújtotta kedvezményektől… – Erre a felvetésre azt tudom válaszolni, hogy természetesen nem esnek el a kedvezményektől, ugyanis a státustörvényt módosítottuk, s hozzáigazítottuk a kettős állampolgárságról szóló törvényhez. Magyarán, a kedvezménytörvény szerint azok is megkaphatják az alanyi jogon járó juttatásokat, akik időközben megszerzik a magyar állampolgárságot, de lakhelyük továbbra is a Kárpát-medence nem magyarországi pontjain marad. Úgyhogy a magyar igazolványok érvényben maradnak, és biztosítják továbbra is a kedvezményeket. Schengeni Övezet – Az Európai Unió soros elnökeként Magyarország segítséget tud-e nyújtani Romániának abban, hogy hamarább csatlakozzon a Schengeni Övezethez? – Magyarországnak természetesen egy fontos érdeke, hogy a nemzettestvéreikhez könnyebben eljussanak a magyarok, úgyhogy nagyon örvendtünk, amikor Szlovákia felé is megnyíltak a határok, bár akkor még nem Magyarország volt az EU soros elnöke. A magyar kormányzat nyilatkozott arról már többször is, hogy ha Románia valóban felkészült a schengeni csatlakozásra, akkor ezt igyekszünk még a mi uniós elnökségünk alatt megsegíteni, és hozzájuttatni ehhez a kapcsolatteremtéshez az erdélyi testvéreinket. Ciucur Losonczi Antonius, erdon.ro lapozás: 1-30 | 31-49
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
